Agyagbányától közlekedési csomópontig — A Széll Kálmán tér elképesztő története
2023.12.14.

Valószínűleg kevesen tűnődünk már azon, hogy miért olyan meredek a Széll Kálmán tér fala a Várhoz közel eső oldalán, vagy hogy miért kaptak Pesterzsébet Dunához közel eső utcái a téglagyártáshoz köthető neveket. Pedig Budapest történetét meghatározták a téglavetők, vagyis azok az üzemek, ahol eleinte kézzel, később pedig gépek segítségével készítették a város tégláit. Budán már a török időktől kezdve működtek téglavetők, és az akkor gyártott téglákat a fürdők és az erődítmények építéséhez használták. A 18. századtól kezdve pedig már a város számos pontján működtek ilyen üzemek, de ezek emlékét ma már csak az utcanevek és a történeti feljegyzések őrzik.



Széll Kálmán téri teniszpályán. Fortepan


Alois Miesbach az 1820-as években vált a bécsi téglagyártás jelentős alakjává. Az 1838. évi nagy Pest-Budai árvizet követően Pest Város Tanácsa hívta meg őt, hogy a Pest-Kőbányán rendelkezésére bocsájtandó területen téglagyárat létesítsen a város újjáépítéséhez. Az általa alapított Kőbányai téglavető az 1830-as években kezdte meg működését és komoly szerepet játszott a város építőiparában. Miesbach jelentős ipari tőkét hozott Pest-Budára (azon belül Kőbányára), ahol már a török kortól kezdve működtek téglavetők. A Széll Kálmán téri és Gubacsi téglagyárak története különösen izgalmas, és talán kiemelkedik a többi közül.

Agyagbányából jégpálya, majd közlekedési csomópont

A XVIII. században a budai Városi Tanács úgy vélte, a sörfőzés mellett téglaégetéssel növelheti saját forrásait és tekintélyét. Ezért döntöttek úgy, hogy megszerzik legalább az egyik, Budán, a Bécsi kapu alatt magánkézben működő téglavetők egyikét. Ezzel egyidőben, 1714 körül merült fel a budai vár helyreállításának terve is, amihez a Budai várparancsnok szintén szerette volna biztosítani az egyik téglavetőt, ám ez a kezdeményezés sikertelen maradt. Olyannyira, hogy még 1768-ban is a katonai-kincstár birtokában voltak. Ennek ellenére valószínűsíthetően itt készültek azok a téglák, melyek a Palota újjáépítéséhez voltak szükségesek. A Bécsi-kapu alatt található téglagyár következő, mintegy 40 évének történéseiről sajnos nem maradtak fent iratok.

Az ezt követő évszázadok során a mai Vérmező út és Várfok utca közötti térnegyedet lényegében kibányászták, és egyre mélyebbre vájtak a talajba. Így a 19. század végére már egy 8-10 méter mély gödör tátongott a mai Széll Kálmán tér helyén. A téglavető üzem egészen 1892-ig működött, de idővel feltöltődött talajvízzel, amely vízfelület telente kiváló korcsolyázási lehetőséget biztosított a helyi lakosok számára. A téglagyár szép lassan megszűnt, sőt 1898-ra a bányagödröt teljesen feltöltötték. Az így kapott — továbbra is névtelen — terület legnagyobb részét ekkor leginkább a sportolni vágyók használták, hiszen a fővárostól bérbe vette a Budapesti-Budai Torna Egylet (BBTE), ami tenisz-, korcsolya- és atlétikai pályákat alakított ki, sőt klubházat is építtetett. Egészen 1929-ig az ikonikus helyszínt csak „Gödör″ néven emlegették, mellyel a korábbi agyagbányára utalt a köznyelv, majd végül ebben az évben kapta meg a Széll Kálmán nevet. A tér forgalmi csomóponttá alakítását 1938-ban kezdték meg.



Széll Kálmán tér 1837-ben

Széll Kálmán tér 1876-ban

Széll Kálmán tér 1910 körül


Szénbánya helyett téglagyár

Az Alois Miesbach által a Kőbánya-Óhegyen alapított téglaipari vállalkozáshoz később kapcsolódtak a Széll Kálmán téren és a Pasaréti út elején működő téglavetők is. Miesbach örökségét unokaöccse, Heinrich Drasche vitte tovább, aki 1828-tól először társként, majd később igazgatóként vette át az irányítást. Az ő nevéhez fűződik a magyar szénbányászat megreformálása is. Egy évvel a "Kőszénbánya ’s Téglagyár Társulat" megalakulása után, 1869-ben Drasche ausztriai vállalataiból jött létre a ma is ismert "Wienerberger" részvénytársaság, ami jelenleg a világ legnagyobb téglagyártója.

A Gubacsi területen — Pesterzsébet Dunaparti területén — is elsősorban szén után kutattak, de végül hatalmas agyaglelőhelyre bukkantak. A téglagyár az 1800-as évek végén kezdte meg működését és a maga korában a gépesítés és az innováció valódi jelképe lett. A telep már a kézi téglavetésre is olyan modern technológiákat alkalmazott, mint az agyagszállító hidak és szárítók, melyek összesen 43 ezer négyzetméteren terültek el. A gyár termelése már 1867-ben 30 millió tégla és cserép volt.

A mintegy 110 éves működés és kitermelés során visszamaradt agyagmedencék szép lassan tavakká alakultak. A víz megjelenése és a Duna közelsége a környéken élőket is egy strand kialakítására ösztönözte: 1914-ben nyílt meg a fedett uszoda, melyet a 20-as években alakítottak fürdővé. Ezekben az években fedezték fel a talajban rejlő különleges jódos-sós vizet, amire a Pesterzsébeti gyógyfürdőt építették. Az egykori téglagyár helyén ma már lakóépületek állnak, az üzem emlékét csakis az utcanevek — Téglagyártó út, Téglaégető út, Téglagyár köz — őrzik.

Budapest egykori téglavetői, nemcsak az ipari forradalom és a technológiai fejlődés szimbólumai voltak, hanem fontos szerepet játszottak a város építészeti örökségének kialakításában is. A város fejlődésével, ezek az üzemek mára teljesen eltűntek, a Kőbányai téglagyár helyén ipari- és lakóövezetek találhatóak, míg a Hűvösvölgyi téglavető helyén a Vasas Sporttelep áll. Ugyan Budapesten ma már nem üzemelnek téglagyárak, de Miesbach Alajos öröksége velünk él a Wienerberger solymári, tiszavasvári, balatonszentgyörgyi és békéscsabai téglagyáraiban.



Wienerberger

További részletek és termékinformációk:
www.wienerberger.hu


Wienerberger-ről

A Wienerberger Magyarország a nemzetközi Wienerberger csoport tagja. Az anyavállalatot Bécsben alapították 1819-ben, mely mára a világ egyik legnagyobb téglagyártójává nőtte ki magát, első helyen áll a homlokzatburkoló téglák gyártásában, és vezető pozíciót foglal el a kerámia tetőcserép gyártása terén Európában. Összesen 28 főként európai országban, valamint a Indiában, az USA-ban, Kanadában van jelen a társaság. A cégcsoport világszerte 19 000 alkalmazottat foglalkoztat és 216 gyártóhellyel rendelkezik. A Wienerberger magyarországi leányvállalatát 1990-ben azzal a szándékkal alapította, hogy technológiai rendszereit és termékeit egész Kelet-Közép-Európában helyi gyártás révén honosítsa meg. Mára a társaság a magyar építőanyag-piac kiemelkedő szereplőjévé vált. A magyarországi csoport termelése jelenleg nyolc helyszínen zajlik, a hazai foglalkoztatottak száma pedig már megközelíti az ezer főt.


2023.12.14.
AGORA GRAFIETZWART SAROKLAPKA

AGORA GRAFIETZWART SAROKLAPKA

Homlokzati burkoló saroklapka Grafit szín, kézi vetésű, rusztikus ...

Porotherm A-12 áthidaló

Porotherm A-12 áthidaló

12 cm széles nyílásáthidalások kialakítására alkalmas, ...

Porotherm 10 N+F Rapid tégla

Porotherm 10 N+F Rapid tégla

10 cm vastag falazat építésére ajánlott csiszolt falazóelem ...

Porotherm 30 X-therm tégla

Porotherm 30 X-therm tégla

30 cm vastag falazat építésére ajánlott tégla. Porotherm 30 ...

Porotherm 50 Thermo Rapid tégla

Porotherm 50 Thermo Rapid tégla

50 cm vastagságú, külső egyrétegű falazat építéséhez ajánlott ...

Porotherm 44 X-therm Rapid tégla

Porotherm 44 X-therm Rapid tégla

44 cm vastag csiszolt falazóelem vékonyrétegű falazóhabarccsal A ...

Hirdetés
Wienerberger hírek:


    Like all websites, eptar.hu uses cookies for better and safer operation.       More information