Egyszerű tervezés az Lindab Structural Designer-rel!
A tudomány és a szakma találkozása: Interjú Dr. Ádány Sándorral, a Lindab Structural Designer szakmai támogatójával!
Dr. Ádány Sándorral készítettünk interjút, aki szakmai támogatóként vett részt a Lindab Kft. statikai tervező programjának, a Lindab Structural Designer fejlesztésében és továbbfejlesztésében. Sándor független egyetemi oktató és kutató, akinek szakmai tapasztalata nagymértékben segítette a Lindab statikusoknak tartószerkezeti tervező mérnököknek szóló programjának frissítését és új, a szakma számára hasznos funkciókkal való kibővítését. A program célja, hogy a mérnökök és a leendő mérnökök számára praktikus segítséget nyújtson munkájuk során azáltal, hogy gyorsabban, pontosabban és egyszerűbben tudják végezni a tervezési és dokumentációs feladataikat.
A beszélgetés során Sándor által képet kaptunk a magyar és az amerikai egyetemek működésének hasonlóságairól és különbözőségeiről, valamint az amerikai élet mindennapjairól. Továbbá Sándor elmondta, hogyan és milyen fronton támogatta a Lindab programjának továbbfejlesztését, valamint, hogy hogyan segítheti az a mérnökök és a leendő mérnökök munkáját.
Tudna mondani pár szót az itthoni és amerikai szakmai munkásságáról?
A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem építőmérnökként, majd ott "ragadtam": előbb doktoranduszként, később különféle oktató beosztásokban dolgoztam. Oktattam, kutattam, és végeztem az adódó egyéb feladatokat. Az utóbbi 20 évben a kutatási és szakmai tevékenységen döntően vékonyfalú szerkezetekkel kapcsolatos; ezen szerkezetek az építőmérnöki gyakorlatban elsősorban acélszerkezeteket jelentenek, melyek közül a hidegen hajlított acél elemek egy külön, eléggé speciális részterületet jelentenek. Itt kapcsolódik a tevékenységem a Lindabhoz.
Milyen oktatási intézményekben végez szakmai tevékenységet?
A munkám során többször adódott lehetőségem külföldön, külföldi egyetemeken is hosszabb időszakokat tölteni, több országban mind Euróbán belül, és főként az Egyesült Államokban. Az USA-ban összesen majd' 4 évet éltem, illetve élek, hiszen az elmúlt 2 év nagyobb részében is a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen vagyok vendég kutató és előadó. Elsősorban kutatással foglalkoztam és foglalkozom a Hopkinson, bár a legutóbbi tavaszi félévben órákat is tartottam.
Miben különbözik az amerikai egyetem és oktatás az itthonitól?
Az USA-ban (is) igen sok, és sokféle egyetem van. A Johns Hopkins Egyetem egy úgynevezett kutatóegyetem (kb.23.000 fő hallgatóval), és annak is talán a legextrémebb képviselője. Azaz, a Hopkinson a kutatáson van a fő hangsúly, minden mással szemben. Ezzel szemben a BME az ország első számú mérnöki felsőoktatási intézménye, ahol a jövő mérnökeinek nagy százaléka nevelődik, így természetszerűleg kiemelkedő hangsúly van az oktatáson, miközben természetesen támogatott és elvárt a kutatási feladatok végzése is. A két egyetem eltérő irányultsága mellett a rendelkezésre álló források is erősen különböznek. Összességében tehát természetesen van sok hasonlóság, de van sok különbség is, ezekről órákig lehetne beszélni. A lényeg, hogy e két egyetem mutatóinak számszerű összehasonlítása nem feltétlenül releváns.
Milyen az 'amerikai élet', milyenek a hétköznapjai? Hogyan töltődik szabadidejében?
Az amerikai hétköznapokra is elmondható, hogy - köszönhetően a globalizációnak, illetve annak, hogy Magyarország és az USA is a nyugati kultúrkör része, - nem különbözik drámaian az otthonitól. Persze sok a kisebb-nagyobb különbség, amely néha vicces helyzeteket termet, vagy éppen bosszúságra ad okot. Erről is órákat lehetne mesélni. Amit talán érdemes kiemelni, hogy az USA borzasztóan nagy ország (egy magyar léptékekhez szokott ember számára főleg), tulajdonképpen nem is egészen '1 darab' ország, hanem államok szövetsége, szóval fontos tudni, hogy igen nagyok a különbségek az USA-n belül. Azaz, ha bárki bármit állít arról, hogy az USA-ban mi hogyan van, majdnem mindig hozzá kell(ene) tenni, hogy "is". Lehet, hogy egy adott dolog egy adott államra vagy városra, vagy éppen csak lakónegyedre érvényes, de egy másikra meg pont nem. A magam részéről szeretem az 'amerikai életet', illetve azt a részét, amelyikkel én találkozom. Összességében igen inspirálónak és hasznosnak gondolom, ha az ember testközelből tapasztal meg egy másik országot, kultúrát, idegen nyelvi környezetet.
Mostanában nem sok szabadidőm van, azt elsősorban a családdal töltöm.
Hogyan vett részt a nevezett Lindab projektben, a Structural Designer program fejlesztésében?
A Structural Designer szoftver fejlesztése, egyszerűsítve, 2 fő részből áll: a felhasználói felület az egyik, a háttérszámításokat végső rész a másik. A mérnöki számítások tartoztak hozzám. Ezek egyrészt a szokásos statikai számításokat jelentik, másrészt a vonatkozó szabványos előírások ellenőrzését.
Tudna mondani pár szót a Lindabról és a Lindabbal való közös munkáról? Mióta dolgozik a Lindabbal, milyen tapasztalatai vannak?
A 90-es közepén ismertem meg a Lindabot. Én akkor doktorandusz voltam, és témavezetőm, Dr. Dunai László került kapcsolatba a vállalattal. Azóta számos közös projektünk volt, legtöbbször szakmai anyagokat készítettünk a gyártott termékekhez, pl. útmutatókat, tervezési táblázatokat, minősítési dokumentumokat és még sok más szakmai anyagot. E közel 30 évben sok minden változott. Változott a piaci környezet, változtak az erőviszonyok, prioritások. De az időszak hossza önmagában azt jelzi, hogy valahogyan mindig sikerült megtalálni a közös hangot, vagy éppen a szükséges kompromisszumokat.
Mit tart a szoftver legfőbb előnyének?
A szoftver megszületése előtt a méretezés tervezési táblázatok segítségével történt. Ezek előnye, hogy a tervezés igen hatékony az egyszerű, tipikus szituációkban. Hátrányuk ugyanakkor, hogy nem, vagy csak nehézkesen és jelentős közelítésekkel használhatóak, mihelyst az adott feladat eltér a tipikustól. Amikor az LSD elődjét, a DimRoof-ot kezdtük fejleszteni, azt lehet mondani, hogy talán kettős cél volt előttünk. Egyrészt igyekeztünk lehetővé tenni, hogy a szokásos esetek a szoftver használatával is igen egyszerűen kezelhetőek legyenek, azaz elegendő legyen néhány adat megadása és néhány "kattintás". Ugyanakkor az is cél volt, hogy a szoftver az egyedi eseteket is képes legyen kezelni, széles határokon belül. Úgy vélem, e célokat sikerült elérni, és a későbbi fejlesztések során is megőrizni.
Miben segít a program a statikusoknak?
A szoftver a Lindab által forgalmazott hidegen hajlított acél termékek statikai számítását képes elvégezni. Elsősorban trapézlemezek és gerendák méretezését végzi, a felhasználási terület által kijelölt lehetséges tervezési szituációk igen széles tartományában.
Milyen megoldások, mérnöki problémák valósíthatók meg a szoftver és az új gerendák segítségével?
Az új szoftver egyik újdonsága, hogy egy frissített és bővített termékválasztékkal dolgozik. Méretezési-statikai oldalról egy másik fontos újdonság a korábbi verziókhoz képest a "magas hőmérsékleten" történő számítás. Praktikusan ez azt jelenti, hogy egy 15 percig tartó, szabványos intenzitású tüzet feltételezve meghatározzuk a vizsgálandó elemek várható hőmérsékletét, és ezen a hőmérsékleten is elvégezzük a teherbírás ellenőrzését, figyelembe véve, hogy a -jelentősen - megemelkedett hőmérsékleten az acél anyag viselkedését leíró paraméterek változnak a normál hőmérséklethez képest.
További információ az Lindab Structural Designer-ről!
Egyetemi felhasználásra hasznosnak tartja-e a programot? Miben segíthet a diákoknak?
A hidegen hajlított acél szerkezeti elemek viselkedése meglehetősen összetett, miközben ezen szerkezeti elemek -volument tekintve- nem sorolhatóak a leggyakrabban előforduló tervezési problémák közé. Ezen okok miatt a szükséges szakmai ismeretek oktatása az egyetemi alapképzéseken nemigen fordul elő. Ennek megfelelően, az egyetemi képzésben a Structural Designer szoftver leginkább úgy fordul/fordulhat elő, ha egy hallgató projektfeladatnak része pl. egy épület héjalásának megtervezése, amelyet hidegen alakított termékekkel oldanak meg. Ilyen hallgatói feladatok minden bizonnyal vannak is.
Hogyan értékeli a közös munkát a Lindab szakembereivel?
A Lindabbal közel 30 éves a kapcsolatom, viszont azzal a Lindabos csapattal, amelyikkel most dolgoztunk, ez volt az első közös projekt. De ahogy korábban, most is sikerült megtalálni a közös hangot, úgy vélem és remélem, hogy egy olyan szoftver jött létre, melyet a felhasználók örömmel fognak majd használni. Számos ötletünk van a további fejlesztésekre, remélhetőleg ezekből is sikerül megvalósítani minél többet.
A skandináv érdekeltségű Lindab céget 1959-ben alapították, a svédországi Bastad városában. Az azóta világszerte érdekeltségekkel bíró nemzetközi cégcsoport építőipari termékeket és épületrendszereket fejleszt, gyárt és forgalmaz finomacéllemezből a Profil és Ventiláció üzletágakban. A Lindab 5000 alkalmazottat foglalkoztat a világ 30 országában. A Lindab hazánkban az első cég volt, amely a vékonyfalú horganyzott acél alapanyagú, könnyűszerkezetes építési anyagokat a hazai követelményeknek és műszaki előírásoknak megfelelő, komplett rendszerben kínálta. A cég ma már több mint 10 000 négyzetméteren folytat gyártótevékenységet. Az 1992-es alapítást követő töretlen fejlődés tette lehetővé, hogy a Lindab Magyarország a közép-kelet-európai régió központja, kereskedelmi és fejlesztési motorja lett.
www.lindab.hu
Milyen megoldások, mérnöki problémák valósíthatók meg a szoftver és az új gerendák segítségével?
Like all websites, eptar.hu uses cookies for better and safer operation.
More information
