Milyen a jó szigetelés? Hogyan válasszunk?





Milyen anyaggal szigeteljünk?

Ma már bő választéka van a szigetelő anyagoknak, a homlokzati hőszigetelésnél az egyik legelterjedtebb a polisztirol, (hungarocell vagy eps/xps szigetelő), de sokan teszik le a voksukat a kőzetgyapot mellett. A födémszigetelésnél, tetőszigetelésnél leginkább az ásványgyapotok játszanak komoly szerepet (ide tartozik az üveggyapot, a kőzetgyapot).

Nézzük először a homlokzati szigetelést. Amennyiben az épület kerámiatéglából, ytong-téglából áll, akkor mehet rá a polisztirol szigetelőanyag.

A polisztirol hőszigetelő lapokat mechanikusan rögzítjük a kívánt felületre. Elsősorban homlokzati hőszigeteléseknél nagyon elterjedt, mivel könnyen lehet vele dolgozni és költséghatékony módszer. Ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra. A lábazati szigeteléseknél egy erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak. Megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk.

Ennek a megoldásnak a legfontosabb előnye, hogy

• megfelelő a hőszigetelő képessége
• könnyű, egyszerűen szállítható
• vágható, alakítható
• egyszerű a beépítése
• költséghatékony megoldás
• szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható (kivéve a vályogfalra)
• terhelhető és lépésálló kivitelben is kapható

Vannak azért hátrányai is a hungarocell/polisztirol szigetelésnek:

• párazáró (pl. a kőzegyapottal szemben ez egy komoly hátrány), épp ezért nem javasolt vályogépületekre
• tartós napfény hatására a szigetelés felszíne megsárgulhat (ezért nem érdemes túl sokáig halogatni a szigetelés után a színezést)
• a szerves oldószerek károsítják
• tűzveszélyes lehet, amennyiben nincs befedve szakszerűen,
• gyenge a hangszigetelő képességük
• merev, sérülékeny, könnyen törik
• hézagmentes rögzítésük szakértelmet kíván, hogy ne jöjjenek létre hőhidak
• a polisztirol lapokat pihentetni kell, a gyártást követően még kb. 90 napon át zsugorodnak, ha nem várjuk ki ezt az időt, akkor a homlokzaton fog összemenni, réseket, hőhidakat és ezáltal komoly műszaki károkat képezve

És akkor nézzük, hogy milyen előnyei, hátrányai vannak a kőzetgyapotnak:

• az egyik első előnye a polisztirollal szemben, hogy nem éghető, a tűz terjedését megakadályozza
• rugalmas, nem pendül, reped el, az alapfelület esetleges egyenetlenségeit könnyebben viseli
• nagyon jó hangszigetelő tulajdonságokkal bír
• nem zsugorodik össze
• tökéletesen páraáteresztő, így biztosítva az épület légzését (ezért alkamas pl. vályogból épített ház szigetelésére
• víztaszító

Kőzetgyapot szigetelés hátrányai:

• többe kerül a polisztirolnál
• merev, az alakját kevésbé tartja meg
• hasonlóan az üveggyapothoz belégzése veszélyes
• bizonyos fajtái szúrnak
• a kőzetgyapot nehezebb, a felrakásnál több ragasztót kell használnunk és drágább a telepítése, mint a polisztirolé

De mi a helyzet a födémmel, tetővel?

Üveggyapot

Az üveggyapot a világon a leggyakrabban használt szigetelőanyag típus. Kiváló hőszigetelési paraméterekkel rendelkezik, az ásványgyapotokra jellemző tulajdonságokkal. Az üveggyapot kedvezőbb áron közel azonos minőséget biztosít, mint a kőzetgyapot. A rugalmasság, a könnyen kezelhetőség és az ár mind az üveggyapot mellett szólnak. Leggyakrabban tetőterek és padlásfödémek, oldalfalak, álmennyezetek szigetelésére használják. Tartós, élettartama hosszú. Gazdaságos hőszigetelő anyag, remek ár-érték aránnyal.

Üveggyapot szigetelés előnyei:

• jó hőszigetelő képességgel bír
• nem éghető
• könnyű vele dolgozni
• használata egyszerű, rugalmas, könnyen vágható
• kiváló páraáteresztő képességgel bír
• könnyű, nem terheli meg a szerkezetet
• olcsó

Üveggyapot szigetelés hátrányai:

• nem lépésálló
• a víztől óvni kell, ha átázik akkor veszít a hőszigetelő képességéből miután kiszáradt
• szúr (kivéve a fújható üveggyapot)

Mire kell figyelni a szigetelésnél?

Először nézzük a tetőtér vagy a födémszigetelés kérdéseit. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása mellett nagyon lényeges, hogy betartsuk a tetőszigetelésnél a szakszerű rétegrendet.

Aki már lakott régebben épült házban, megtapasztalhatta, hogy a homlokzaton és a nyílászárókon keresztül is jelentős mennyiségű meleg levegő tud eltávozni az épületből. Amennyiben nincs szigetelve a homlokzat, érdemes hozzáfogni. Ahogy azt az anyagoknál is írtuk, a homlokzat esetében nem szükséges ásványgyapotot használni, kivéve, ha vályogházat szigetelünk.A vályog ugyanis hajlamos magába szívni, majd kipárologtatni a nedvességet. Az ásványgyapotnak igen jó a páraáteresztő képessége, így a szakszerűen szigetelt vályogház továbbra is képes lesz lélegezni. Amennyiben nem vályog, hanem hagyományos tégla vagy ytong épülettel van dolgunk, mehet az eps/xps, vagyis a polisztirol vagyis a hungarocell szigetelés. A homlokzati szigetelés esetében rendkívül fontos a megfelelő vastagság! Régebben divat volt (és elég értelmetlen divat) 5 centis szigetelést feldobni a házra, sajnos ennek nem sok értelme van, mert nem fogjuk elérni azt a hatékonysági szintet, ami már érezhető az épületen belül. A hagyományos (fehér) szigetelőanyagból mehet a 15 (északi oldalon akár 20) centis szigetelő, a szürke, grafit szigetelés drágább, viszont elég a vékonyabb szigetelőanyag. Mindenképp egyeztessünk szakemberrel, akkor is, ha magunk kívánjuk elvégezni a kivitelezést. A homlokzati szigetelésnél a megfelelő vastagság mellett az is lényeges, hogy ne maradjanak rések a szigetelt felületen, ne használjunk kétes minőségű, nem megfelelő vastagságú szigetelőanyagot buhera céljából, mert könnyen hőhídhelyeket alakíthatunk ki. A nem megfelelő vastagsággal amúgy az is a baj, hogy ha mondjuk feltettük az 5 centis szigetelőt, ám nem érjük le a kívánt hőenergia-fogyasztás csökkentést, hívhatjuk ki újra a brigádot (vagy állhatunk neki saját magunk újra), és munkadíjban vagy befektetett munkában ráköltjük kb. még egyszer ugyanazt az összeget a házra.

Fontos, hogy a szigetelés mellett komplex módon kell gondolkozni az épület energetikájáról. Vagyis nem elég, hogy megfelelő módon leszigeteltük a homlokzatot, lábazatot, födémet / tetőt, esetleg az aljzatot, szükség lesz arra is, hogy a nyílászárók jól szigeteljenek. Az ablakoknál ma már a háromrétegű üvegszerkezetek viszik el a pálmát, jelentősen nő az ablak hőszigetelése egy ilyen üvegszerkezettel, ám a profilnak is jól kell tudnia szigetelni. Ha csak a hőszigetelés felől nézzük a nyílászárókat, akkor a műanyag szerkezetekkel járunk a legjobban, ám az esztétikai megfontolások miatt sokan a faprofil mellett döntenek. A faprofil is jól szigetel, nehézsége, hogy ápolni kell, át kell mázolni pár évente, míg a műanyag nyílászárót elég időnként letörölni. A vasalatot és a tömítést is érdemes időnként ellenőrizni, mert nagyban romolhat az ablakok / ajtók szigetelőképessége, ha elöregedik a gumitömítés vagy eldeformálódik a vasalat és rosszul zár az ajtó, ablak.