A profilméretekhez képest igen kicsi lemezvastagságú acélból készülnek, ezért szokás ezeket "vékonyfalú" szelvényeknek is nevezni. A vékony alkotó lemezek miatt különösen fontos a korrózióvédelem, a rozsdásodás megakadályozása.

A ZC gerendák acél alapanyaga, a szilárdsága mellett tervezőként és kivitelezőként meghatározó a kiválasztásban a szelvénygeometria, a profilvastagság, a korróziógátló horganyréteg vastagsága és a gyártástechnológia, tűzállóság, hogy az épület biztonsága maximális legyen.





A Swedsteel egyedien széleskörű méretválasztéka és kínálata: 100mm-400mm profilmagasság, 1,0-4,0mm lemezvastagság, gyári lyukasztás lehetősége a csavarozott kapcsolatokhoz, statikai gyártói támogatás.

Felhasználás:

Tipikusan úgynevezett másodrendű teherhordó elemként, de bizonyos esetekben akár elsődleges főtartó szerkezeti rendszerben is kiválóak

1. Tetőn (szelemenek) és falon (falvázgerendák) a burkolatok (szendvicspanel vagy trapézlemez) alátámasztását és rögzítését szolgálja, ilyenkor a fő feladata az épületre ható felületi terhek továbbítása a főtartó keretállásokra, az elsődleges teherviselő elemekre.
2. Portálkeretek vagy rácsostartók, tehát elsődleges főtartók is készíthetők a vékonyfalú C-szelvényekből, amely ipari és agrár könnyűszerkezetes csarnokok vázszerkezetében látják el a feladatukat.
3. KKV méretű (~600-1200m²) csarnokoknál akár komplett tartószerkezeti rendszer felépítésére is alkalmas - főtartó vázat, szelemen- és falvázrendszert, nyíláskiváltókat is ezekből a horganyzott acél Z-/C-profilokból készítjük el.
4. Speciális és jelentős alkalmazási terület a napelem-parkok tartószerkezeti rendszerében való alkalmazás.

Előnyök:

• Nagy szilárdságú acél alapanyagokból készülnek, kiváló teherbírási képességgel rendelkeznek
• A tűzihorganyzott felületvédelem miatt ellenállnak a korróziós hatásoknak
• Kicsi az önsúlyuk, kedvező szállítás
• Gazdaságos és gyors megvalósítás, csavarozott szereléstechnológia
• Újrahasznosítható, környezetbarát anyag
• Gyártó támogatás (statikai és R15 tűzállósági igazolás, számítás készítése)

Tűzállóság:

A tartószerkezeti elemek kapcsán kétféle tűzvédelmi jellemző a fontos:

• Az egyik az éghetőséget kifejező tűzvédelmi osztály (MSZ EN13501-1 szabvány szerint).
• A másik pedig a tűzhatás alatti viselkedése, elsősorban a teherbírása, ez a tűzállósági teljesítmény (MSZ EN13501-2 szabvány szerint).

Az acél és a tűzihorganyzott acél gyártmányok, illetve az ezekből készült szerkezetek külön vizsgálat nélkül (EU Bizottsági határozatok alapján) sorolhatóak "A1", tehát neméghető tűzvédelmi osztályba.
A tűzállósági teljesítmény az acél rúdszerkezetek kapcsán kizárólag a teherbírásra vonatkozik, így ezek "R" jelölést kapnak.
Azt talán mindenki tudja, hogy magasabb hőmérsékleten, mint pl. tűz hatására, jelentősen csökkennek az acél anyag szilárdsági és merevségi értékei, ezáltal csökken az acél szerkezet teherbírása és növekszik az alakváltozása. Így kardinális kérdés a percben meghatározott tűzállósági követelmények ismerete a tervezéskor és az építéskor egyaránt. A másodrendű tartószerkezetként közkedvelten alkalmazott vékonyfalú Z-/C-szelemenek tűzihorganyzott, nagyszilárdságú acél alapanyagból készülnek, ezáltal optimális teherbírást és anyagfelhasználást biztosítanak, külön korróziógátló felületvédelmet nem igényelnek. Ugyanakkor, az tévedés, hogy a korróziógátló tűzihorganyzott felületvédelem bármiféle tűzállósági védelmet is jelentene az acél szerkezeti elemnek. Sőt, a vékonyfalú (általában 1-1,5-2mm falvastagságú) szelvényeknek arányaiban jóval nagyobb a felülete a zömökebb melegenhengerelt acél szelvényeknél, ezáltal a szelemenek felmelegedése és szilárdságcsökkenése a tűzben gyorsabb folyamat. Ugyanakkor, a mai mérnöki számítási módszerekkel, komplexebb vizsgálatokkal lehetőség van rá, hogy a szelemenek R15 vagy akár R30 tűzállósági teljesítményt is elérjenek, külön tűzgátló védelem nélkül. Magasabb tűzállóságot (30-45-60-90perc) az acél szelvényekkel már csak külön tűzgátló védelemmel (festéssel vagy lapburkolatokkal) lehet elérni, amellyel megakadályozzuk, hogy az acél közvetlenül érintkezzen a külső tűztérrel. Ezáltal mintegy hőszigeteljük az acél szerkezetet a tűzhatástól, olyan mértékben, hogy a tűzállósági követelményeknek megfeleljen.

Hogyan határozható meg a tűzállósági teljesítmény?

Az acél szerkezetek tűzállósági teljesítménye komplex, összetett műszaki jellemző, függ pl. a szelvények alakjától, a szerkezeti kialakítástól, a teherbírási kihasználtságról, a statikai váztól, illetve az esetlegesen alkalmazott tűzgátló védelemtől. Ennek megfelelően a meghatározása is összetettebb, sokrétűbb, mint a legtöbb műszaki jellemzőé.

A tűzállósági teljesítmény meghatározása alapvetően kétféle módon történhet meg. Az egyik szerint akkreditált laboratórium által végzett szabványos vizsgálattal és annak hivatalos jegyzőkönyvével, a másik pedig - tartószerkezetek esetén - az Eurocode szabványok szerint, rendkívüli tervezési állapotban végzett számítással történhet. Előfordulhat, hogy a kettő módszer kombinációjával is igazolható tűzállóság, amikor egy elvégzett sikeres laborvizsgálati eredményből számítható ki más elrendezésben, más peremfeltételekkel alkalmazott szerkezet, statikai egyenértékűségi számítással, minősítő intézet által készítve vagy jóváhagyva.

A gyártókat, ha megnézzük, fontos szempontok az alábbiak:

• a szelemenek méretbeli és profilvastagsági választéka,
• a gyártói szaktudás, a statikus tervezői műszaki háttér
• van-e szakmai lehetőség közösen egy épületnél az optimális tervezésre és a hatékony anyagfelhasználás kiszámítására, ezáltal a leggazdaságosabb megvalósításra

Swedsteel ZC gerendák: https://swedsteel-metecno.com/termekek/z-c-gerendak/

Swedsteel Szakmai Tudástár: http://tudastar.swedsteel-metecno.com/hu