A szárítóvakolatok hatékonyan csökkentik a falak nedvességét, ezzel megóvják az épület szerkezetét és állapotát. Ezeknek a vakolatoknak a különleges makroporózus szerkezete segíti a falak lélegzését, lehetővé teszi a nedvesség természetes elpárolgását, ugyanakkor alkalmas a falban található sók tárolására is, védve ezzel a felületeket.

A szárítóvakolatok két fő típusa összetételük szerint: cementes és cementmentes (mészalapú) vakolatok. Az optimális választás az adott műemlék épület eredeti építőanyagaitól, szerkezeti állapotától, illetve a környezeti adottságoktól függ, és a jelenleg érvényes szakmai irányelvek is segítséget nyújtanak ehhez.

Felújító szárítóvakolatrendszerek: cementes WTA vagy cementmentes felújító vakolatrendszer a jó választás az adott műemlék esetében?

Magyarország gazdag épített örökséggel rendelkezik, 2011-es adatok szerint mintegy 13 500 egyedileg védett műemlék található az országban. Ezek közé tartoznak a középkori templomok, kastélyok, várak és számos más történelmi jelentőségű épület. A műemlékek felújítása során elengedhetetlen a hozzájuk illeszkedő, hagyományos anyagok és technikák alkalmazása, hogy megőrizzük az épületek eredeti karakterét és biztosítsuk hosszú távú fennmaradásukat.

2022-óta elérhető a „Falazott szerkezetű épületek talajból származó nedvességhatások és sók elleni utólagos védelmének tervezése″ című irányelv. Az építésügyi műszaki irányelv egy módszertan arra vonatkozóan, hogy az elvárásokat, követelményeket hogyan lehet hatékonyan teljesíteni mindazon területeken, ahol jogszabály vagy szabvány nem ad egyéb útmutatást. Az irányelv magában foglalja az alápincézett és alápincézés nélküli falazott szerkezetű épületeket terhelő talajból származó nedvességhatások és károsító sók elleni utólagos védelem általános alapelveinek ismertetését a különböző igényszintek, hatások és követelmények mellett, a megoldási lehetőségek felsorolásával és alkalmazási peremfeltételeivel és egy külön részben kitér a szárítóvakolatok alkalmazására is a cementes és cementmentes anyagok használatára vonatkozóan is.

Az irányelv a WTA vakolatok használatára fogalmaz meg korlátokat. A WTA (teljes néven Wissenschaftlich-Technische Arbeitsgemeinschaft für Bauwerkserhaltung und Denkmalpflege GmbH) egy tudományos-műszaki munkacsoport, akik megfogalmaztak követelményeket a műemlékek értékmegóvásáért. A WTA által meghatározott elvek nem szabványok, nem is műszaki irányelvek, hanem jól megfogalmazott „minimális alapkövetelmények″, amelyeket javasolnak betartani, azonban fontos megemlíteni, hogy ezen alapkövetelmények csak a cementes anyagokra vonatkoznak.

Az irányelv 9.1.1-es fejezete -amely a felújító vakolatokat tárgyalja - azonban kiemeli, hogy ezen cementes WTA vakolatok használata bizonyos épületeknél nem ajánlott:

"A WTA felújító vakolatrendszer kötőanyagában is megtalálható a cement (jellemzően szulfátálló, alacsony aluminát modulussal rendelkező vagy trassz adagolású kompozitcement), amely az esetlegesen kiváló sókkal bizonyos építőanyagokban ettringit vagy taumazit képződéséhez vezethet, amely káros folyamatokat indíthat el. Ezekben az esetekben — valamint olyan műemlékek esetén, ahol történelmi vakolatok megőrzése is cél — olyan vakolati rendszer alkalmazása javasolt, amely cement helyett kizárólag gyengén hidraulikus kötőanyagot (pl. trassz, puccolán, mész) tartalmaz, kötésgyorsító adalékkal. Mivel ezekre vonatkozóan nemzetközi kutatásokon alapuló követelményrendszer jelenleg nem áll rendelkezésre, így minden esetben a gyártók alkalmazástechnikai előírásait kell figyelembe venni."

Az ettringit és taumazit képződése: WTA vakolattal létre tudnak jönni, cementmentes vakolattal nem.

Miért hívja fel az irányelv a figyelmet arra, hogy veszélyes az ettringit és a taumazit képződése?

Ezen anyagok az eredeti szilárd alkotórészeken kívül sok vizet képesek kristályosan megkötni, és a térfogatuk így többszöröse lesz, mint az eredeti alkotóelemeké. Emiatt hamar képesek telíteni a vakolat és a tégla pórusrendszerét is, és így képesek szétfeszíteni, tönkre tenni azt.

Mi történik a WTA vakolatok esetében?

A szulfátok (gipsz) reakcióba lépnek a hidraulikus cement termékek még reakcióképes alkotóelemeivel (szabad mész), és ezen anyagok megfelelő körülmények között ettringit és taumazit képződéséhez vezetnek.


1. ábra Térfogatnövekedéssel járó ettringit és taumazit képződés
És mi történik a cementmentes (puccolános) vakolat esetén?

A puccolános reakció a habarcsban lévő szabad meszet felemészti, így a sóknak vegyileg ellenáll, a 2. ábrán látható módon nem képződik sem ettringit, sem taumazit, akkor sem, ha szulfát jelen van.



2. ábra: 100 %-ban cementmentes fejújító vakolat puccolános reakciója felemészti a szabad meszet így nem tud ettringit és taumazit képződni.

A hazai Építésügyi Műszaki Irányelv szerint két esetet jegyezzünk meg, amikor a cementmentes felújító vakolatrendszer a jobb választás:

• amikor a szulfát sók jelenléte miatt az ettringit és taumazit képződését és ezáltal a vakolatunk idő előtti tönkremenetelét el szeretnénk kerülni
• a műemléki épületek felújításánál, ahol korhű, cementmentes vakolatokra van szükség, azaz ne használjunk cementes anyagokat ott, ahol az eredeti építésnél sem használtak. A Római Birodalom épített örökségei - mint például a Colosseum — bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a cementmentes anyagok bizony állják az idő próbáját.

A Mapei felújítási filozófiája: A felújítandó falazathoz leginkább kompatibilis anyagok használata

Az adott felújítandó épülethez leginkább megfelelő megoldást kell alkalmazni a történelmi épületek konszolidálása és helyreállítása során, illetve amikor konzervatív felújítási munkálatokat végeznek. Éppen ezért a Mapei termékek a falazatfelújítás termékvonalban úgy vannak megtervezve, hogy tulajdonságaik a lehető legjobban hasonlítsanak a múltban használt habarcsokhoz, ezáltal kompatibilisek legyenek bármilyen típusú eredeti falazattal vagy szerkezettel.

Gyakran egyből a cementes megoldásokat használják a régi épületek felújításánál, olyan épületeknél is, melyek építésénél még nem is használtak cementet és olyan esetekben is ahol a magas sóterhelés miatt rizikót jelent a cementes termékek használata. A cementmentes megoldások megismertetésének célja, hogy egyre pontosabb útmutatást, segítséget nyújtsanak a termékmeghatározók/tervezők és a kivitelezők számára, hogy az adott épületek felújításánál az épület igényeiknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat választhassák ki a cementmentes megoldások számba vételével is.

A Mapei szárítóvakolat rendszerei: A Mapei termékválasztékban a szárítóvakolatok két termékcsaládja: a Poromap és a Mape-Antique rendszer. Míg a Poromap termékcsalád a „tradicionális" cementes felújító vakolatok elvén működik, úgy a Mape-Antique termékcsaládon belül kétféle cementmentes szárítóvakolat is megtalálható, a Mape-Antique NHL ECO rendszer és a Mape-Antique MC rendszer is teljesen cementmentes technológián alapul.




Ha további szakmai cikkek érdeklik, iratkozzon fel a mérnököknek, tervezőknek szóló hírlevelünkre — mi pedig rendszeresen tájékoztatjuk a szakmai újdonságokról!