Vigyázat! Nagyfeszültség!
Feszített tempóban tervezi az acélcsarnokokat a Bal-arch Kft. - elsősorban a villamosipar számára. Jelentős számú megrendeléseik közül sokat a Swedsteel profiljainak, termékeinek betervezésével valósítanak meg. A tervezőiroda és a gyártó kapcsolatát a szűkös határidők ellenére sem a feszültség, hanem a konstruktív és hatékony együttműködés jellemzi. Balogh László építészmérnökkel, az iroda vezetőjével beszélgettünk.
Mikor alakult a cég, és az építészet mely területén dolgoznak?
A Bal-arch közel húsz éve alakult. Jelenleg öt mérnököt és egy technikust foglalkoztat. Az árbevételünket évről évre növelni tudjuk. Egyre több felkérést kapunk, ami talán annak is köszönhető, hogy egy különleges építészeti területnek váltunk a specialistájává: főként 120 kV-os transzformátor alállomásokat tervezünk az áramtermeléssel és továbbítással foglalkozó vállalatok, valamint olyan nagy gyárak számára, ahol külön átalakítók gondoskodnak az elektromos energia áram fogadásáról.
Milyen jellegzetes kihívások elé állítja Önöket ez a feladat?
Mondhatni, hogy a mindennapi élet és a gazdaság számára stratégiai fontosságú épületeket tervezünk, amelyeknél a legcsekélyebb mértékben sem engedhetők meg az épületszerkezet vagy a kivitelezés hibái, azaz mindkét területen a legmagasabb minőséget kell nyújtani. Egy, az épületben adódó műszaki hiba ugyanis az áramellátás folyamatosságát veszélyeztethetné. Ezt pedig sem a lakosság, sem pedig a piacgazdasági termelés nem tolerálná, hiszen ha nincs villany, nem jön az energia, az - a dominó elv alapján - súlyos következményekkel, veszteséggel jár.
A folyamat kiindulópontja az erőmű, ahonnan a vezetékhálózaton keresztül 120 kilovolton elindul az áram, és elérkezik az alállomáshoz. A szolgáltató a feszültséget itt transzformálja a fogyasztó számára is felhasználható 20 kilovoltra. Nekünk, építészeknek ezt a villamostechnológiát kell kiszolgálnunk. Az általunk tervezett csarnokok, épületek adnak védett teret és tartós biztonságot ezeknek a drága berendezéseknek, amelyek közül pl. egy transzformátor az alappal együtt nagyságrendileg 200 millió forintba kerül. Milliókért szerezhetők be a kapcsoló-berendezések is, amelyekből egy-egy állomásra kb. 30 darab kerül. A beltérben elhelyezett berendezések, műszerek értéke összességében többszöröse az épületének. Egyebek mellett ebből is adódik a tervező és a kivitelező komoly felelőssége.
A külcsín ezeknél az objektumoknál nem igazán fontos szempont, az épületszerkezetek esetén az építészmérnök egyik legfontosabb feladata, hogy a héjazatot a megrendelő igényei alapján, továbbá a hely jellegzetességei, a környezeti terhelés figyelembevételével tervezze meg, illetve nagyon pontosan lekövesse a belső tér kialakítására vonatkozó specifikációkat. Ez ugyanis igen soktényezős egyenlet, és komplex megközelítést igényel, amennyiben meg kell oldani a belső terű kapcsoló berendezések elhelyezését, meg kell tervezni a speciális tartókat, állványokat, lábakat, ki kell alakítani az kábelpincéket, kábelalagutakat, tekintettel kell lenni a szerelhetőségre vagy akár a berendezések cseréjére is.
Olyan megoldások alkalmazására van szükség, amelyek egy standard lakóépületnél vagy pl. tároló csarnoknál nem merülnek fel. Ezek a berendezések egyenként másfél tonnásak. Gondoljunk csak bele, milyen erős vasbeton födémet vagy alapot kell építeni, ha ezekből harminc kerül egy csarnokba. Ráadásul ez a technológia nem is alkalmazható minden átalakító épületnél, mert a nagyfeszültség keltette elektromágneses tér hatására a födémbe szerelt betonacél részecskéi extrém mozgásba kezdenek egy zárt hurok esetén. Ez pedig olyan hőtermeléssel jár, ami ellágyíthatja az acélt. Éppen ezért mi egy olyan anyagot vetettünk be, amit Magyarországon még ilyen célra nem sokszor használtak: bazaltszálból készítettük el az födém egy részét.
Milyen csarnokrendszerek a legalkalmasabbak az Önök épületeihez? A beruházó tesz javaslatot, vagy szabad kezet kapnak?
A dolognak két iránya lehet általában. A multinacionális cégeknek, mint pl. a LEGO, a Mercedes vagy az Audi olyan nagy értékű gyárai vannak világszerte, amelyeket egy cég nem is képes biztosítani. Ilyenkor a biztosítótársaságok a legmagasabb követelményeket állítják fel az épületszerkezettel szemben. Az tehát, hogy milyen anyagokból és milyen technológiával készüljenek ezek az üzemek és - természetesen - az azokat a megfelelő feszültségű árammal ellátó transzformátor-épületek, a konszernek külföldi főhadiszállásain dől el, azonos elveket követve Mexikótól kezdve, Magyarországon át Kínáig. Az ilyen esetekben éppen ezért meg van kötve a kezünk.
Más nagyobb és kisebb megrendelők pl. egy kb. 500 m
2-es épület esetében bátran teszünk mi javaslatot, és segítjük a beruházót. A mi területünkön például a Swedsteel KKV csarnokaiknak különösen nagy lehetőségei vannak.
Miből fakadnak ezek a lehetőségek?
Mindenekelőtt abból, hogy ezeknél a csarnokoknál a szimmetrikus, nagyobb tetőhajlású síkbeli
főtartó kereteket osztott szelvényű,
duplázott vékonyfalú, nagyszilárdságú, tűzihorganyzott
C-profilokból álló oszlopok és gerendák alkotják. A főtartó keretekhez hosszirányban futó tetőszelemen- és falvázgerenda-rendszert pedig könnyűsúlyú Z-szelvények.
A nagy ötlet abban van, hogy ezeket az elemeket, amelyek a nagyobb csarnokoknál csak a másodlagos tartószerkezet részei lehetnek, alkalmassá tették arra, hogy az ilyen kisebb struktúrákban maguk alkossák a fővázat.
Egyik legnagyobb előnye, hogy minden alkotóeleme egységesen magas szintű korrózióvédelemmel, tűzihorganyzott felületvédelemmel rendelkezik, ami garantálja a hosszútávú tartósságot! Másik erőssége az üzemi előregyártottság legmagasabb szintje. A csarnokváz valamennyi eleme egyedileg optimalizált tervek szerint, teljes mértékben automatizált és termelékeny üzemi körülmények között előregyártva készül el (minden csavarkapcsolathoz gyárilag előre lyukasztva). A kis önsúlynak és a csavarozott szerkezeti kapcsolatoknak köszönhetően a helyszíni összeállítás, szerelés rendkívül gyors és egyszerű. Ez a hidegenhengerelt vékonyfalú acél C- és Z-profilok nagy előnye például a melegenhengerelt gerendákkal, szelvényekkel szemben.
Burkolatként, hőszigetelt csarnokok esetében szendvicspanelt használunk. Normál tűzvédelmi követelmények esetén a jobb hőszigetelő képességű poliuretánhab töltetű, míg a komolyabb tűzvédelmi előírások mellett a neméghető kőzetgyapotos változatot tervezzük be.
A hőszigetelés nélküli állomásoknál előszeretettel alkalmazzuk a páramegkötő filccel ellátott tetőfedő trapézlemezeket. Nagyon ideális megoldás a kéthéjú hidegtetőkre. Ilyenkor persze a tetőszerkezet szellőzésének kialakítására is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy az áramló levegő kiszáríthassa a filcet.
Az építészeknek óriási a felelőssége - elég csak a jogszabályi elvárásokra gondolnunk, Önnek mi erre a megoldása?
Ami a dolgunkat nagyban megkönnyíti, hogy a Swedsteel mérnökeitől nagyon hasznos instrukciókat kapunk. Ez azért fontos, mert valóban az építésznek kell felelősséget vállalnia a jogszabályi kötelezettségekért, amelyeknek való megfelelőséget a tervekben igazolni kell. A Swedsteellel való együttműködés segít abban, hogy az objektum megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak, műszaki feltételeknek. Megadják pontosan a műszaki paramétereket, a tanúsítványokat, ennek birtokában a tervező is felszabadultabban és hatékonyabban végzi a feladatát: bizonyos fokig rábízhatja magát egy hiteles gyártó termékére.
A szavaiból az érzékelhető, hogy nem a "feszültség" jellemzi a kapcsolatukat a Swedsteellel.
Épp ellenkezőleg! És - ha már az elektronika szóhasználatával élünk - én azt mondom, hogy a jó kooperáción alapuló teljesítmény, ami igazán jellemző.
Csak egy példa erre, amikor kaptunk egy megbízást irodaépület, konferenciaterem és egy 600 m
2-es raktárépület tervezésére, a cég mérnökével minden részletre kiterjedően meg tudtuk beszélni, miből indulhatunk ki, ami meg fog felelni a követelményeknek, gazdaságos és könnyen kivitelezhető lesz. Hiszem, hogy a mai világban a tervezőnek nem kell mindig feltalálnia a meleg vizet.
Nem a magányos hősök, hanem a hálózatok korát éljük.
Olyan partnert, gyártót kell keresni, akiben megbízhatunk, és elfogadjuk, hogy alaposan ismerik a saját szortimentjüket. Akik tudják, hogy az adott specifikációra mi a legalkalmasabb. Ráadásul mindig akadnak olyan egyedi tervezési szituációk, helyzetek, amelyek megoldását közösen érdemes kialakítani a gyártóval, mert nekik van rálátásuk a termékeik határaira.
A hasznosságot pedig elsősorban a beruházó szempontjából értelmezhetjük. Hiszen az optimális megoldás megtalálása egyben pénztárcabarát is. Hiszen miért fizessen a megrendelő egy építményért többet, ha meg lehet oldani olcsóbban is - természetesen a műszaki elvárásoknak megfelelően, az elvárt magas minőségben?
Ha tehát eljutunk arra a pontra egy-egy megrendelés alapján, hogy no, ez a transzformátorház, raktár vagy iroda a Swedsteel profiljaiból épül, akkor elég egy-két e-mailt váltanunk vagy telefonon értekeznünk, hogy megkapjuk a releváns információkat. Ezek birtokában mi is gyorsabban tudunk haladni. Mivel konjunktúrája van az építkezéseknek, rövid határidőkre kell dolgoznia mind a tervezőnek, mind a kivitelezőnek. A Swedsteellel ez nem jelent problémát.
A Swedsteel technikai és piaci szakmai know-how-t nyújt a könnyűszerkezetes tető- és falburkolati rendszerek, az acél anyagú szerkezetek és csapadékvíz-elvezető rendszerek területén. A Metecno Csoport 1961 óta globális szinten a szendvicspanel-gyártás piacvezető vállalata. A világ 15 országában működtet gyártóegységeket, és éves szinten 20 millió négyzetméter tetőt állít elő.
A Swedsteel-Metecno 2015-ben nyitotta meg magyarországi értékesítési központját, illetve rá egy évre három és félmilliárd forintos beruházásból létrehozta első, jelenleg negyven főt foglalkoztató magyarországi gyárát Biatorbágyon, ahonnan az egész kelet-közép-európai régiót ellátják a Swedsteel könnyűszerkezetes tűzi horganyzott acéltermékekkel.
2020.02.10.
Kapcsolodó termékek:
