A Lindab termékeknek köszönhetően milliók süthetik a pecsenyéjüket

A Lindab szendvicspaneljeinek, szelemenjeinek, trapézlemezeinek, ereszcsatornáinak felhasználásával épültek kacsanevelésre alkalmas csarnokok Hajdúnánáson az ország egyik legnagyobb hústermelőjének megbízásából.



A mezőgazdaságban nem csupán a növénytermesztés rizikós szegmens - mondja Vadai Norbert, a Tranzit-Ker Zrt. műszaki előadója, aki a projekt felelőseként menedzselte a beruházás megvalósítását, tudniillik az állattartásban is nagyon sokféle szabályt kell betartani a kockázatok kiküszöbölése érdekében. A tartótelepként funkcionáló csarnok tehát nem egyszerűen egy épület, egy istálló, hanem szinte olyan, mint egy inkubátor. Intelligens rendszer, amelyben számítógépek vezérlik és ellenőrzik a levegő megfelelő hőmérsékletét, páratartalmát, minőségét biztosító bonyolult gépészetet, a világítási apparátust, a szellőztetést stb. Igen érzékeny, sérülékeny növendékek és természetesen kifejlett szárnyasok számára kell megteremteni az állatjóléti elvek maximális betartásával a higiénikus, fertőzésmentes és "kényelmes" környezetet, amely a megfelelő fejlődésük egyik alapfeltétele Nem is beszélve a gondozókról, akiknek szintén tisztességes és az egészségüket nem fenyegető munkahely dukál. Mivel ezt valóban csak a legkorszerűbb építészeti technológiákkal lehet megvalósítani, a Nyak-Ép Kft. tenderünkre beadott ajánlatát választottuk, amely a terveket saját gyártású tartószerkezete és a Lindab termékeinek együttes alkalmazásával ígérte megvalósítani.



"Milyen különleges műszaki kihívásokat rejtett ez a megvalósítás?" - kérdezem Nyakas Gábort, a Nyak-Ép tulajdonos-ügyvezetőjét.

Az egyenként 1200 m2 alapterületű csarnokok paraméterei, azaz a 14 méteres fesztávolság és a hat méteres gerincmagasság nem jelentenek különösebb kihívást a könnyűszerkezetes építészet számára. Ennek ellenére több olyan dolog is volt, amelyekre különös hangsúlyt kellett fektetnünk. A hőszigetelésre, a tökéletes légzárásra, valamint arra, hogy a Norbert által már említett gépészeti egységek számára kialakítsuk a fogadóhelyeket. Az új csarnokok tető fedését a LINDAB Kft. LTP 45 típusú antikondenzációs termékével oldottuk meg. Annál a másik négy istállónál, ahol csak a tetőhéjazat cseréjét végeztük el megközelítőleg 5000 m2-en, 6 cm vastagságú. PIR hab töltetű, szigetelt panelfedést alkalmaztunk.

Az épületben télen fűtés nyáron viszont a - hőguta elkerülése végett - hűtés történik. A temperálás hatékonysága és az energiamegtakarításra való törekvés is professzionális hőszigetelés alkalmazását feltételezi. Hogyan oldották meg ezt?

A Lindab szendvicspaneljével. Ennek az a lényege, hogy két ún. acéllemez - vagy ahogyan a szakzsargonban mondják -, fegyverzet fogja közre a hőszigetelő anyagot. Ezek - miként a Lindab termékei általában - tűzihorganyzott, svédacél alapanyagból készülnek. Felületüket pedig olyan speciális bevonattal borítják, amely megakadályozza a korróziót. Statikai szempontból az a hatalmas előnyük, hogy - az acél tulajdonságaiból fakadóan - ezek a szendvicspanelek önhordó képességgel bírnak, nagyon jók a mechanikai mutatóik. Éppen ezért alkalmasak az olyan csarnokoknál, ahol nagy felületű térelhatárolókat kell kialakítani. Mi a 12 cm vastagságú, PIR habos változatot építettük be. Mivel ennek nagyon alacsony a hőáteresztési mutatója, a külső és a belső tér között csak minimális energiaátáramlás történik. Jóval kevesebbe kerül az optimális hőmérséklet fenntartása. Ugyanakkor azt is meg kell említenem, hogy a szendvicspanelekkel mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek nagyon egyszerű dolgoznia. Az előbbiek biztosak lehetnek abban, hogy a Lindab ezen termékei a teherbírás, az energetikai mutatók és a tűzállóság tekintetében tökéletesen megfelelnek a műszaki előírásoknak. Mi pedig, akik a szerelést végezzük, az előregyártottság magas foka miatt - tudniillik a cég biatorbágyi üzemében az általunk leadott méretezés szerint készülnek az elemek - gyorsan tudunk haladni.
A belső teret az ún. "koporsófedéses" technikával alakítottuk ki. Ez azt jelenti, hogy az oldalfalak esetében a szendvicspanelek a tartószerkezeten belülre kerültek, a felső rész pedig - amit úgy kell elképzelni, mint egy álmennyezetet - egy rövid szakaszon az oldalfalaknál a tető hajlásszögét követi, majd a talapzattal párhuzamos, vízszintes síkban fut végig. Természetesen ezt a felületet is a homlokzatnál használt szendvicspanelekből alkottuk meg. Ez azért is praktikus, mert így a tetőhéjazat, illetve a tartótér felső rétege között egy padlásszerű légrés keletkezik, amely jól kiszellőztethető, tisztán tartható, és a gépészethez szükséges bizonyos szerelvények pl. vezetékek számára is helyet biztosít.



Amikor a víziszárnyasok tartására szakosodott mezőgazdasági vállalkozás munkatársa az új teleppel kapcsolatban azt hallja, hogy fém, fém és megint csak fém, nem fogja el szorongás?

Ha arra gondolok, hogy a magas páratartalom, illetve a guanóból a levegőbe kerülő anyagok valóban nem nevezhetők fémbarátnak, valóban elfogna az aggodalom. De a kivitelező szakemberei, továbbá a Lindab tanácsadói elmagyarázták, hogy ha szakszerű a szerelés, tehát nem sérül az önmagában is kiváló alapanyagot védő réteg, akkor se a víz, se - egy állattartó telep esetében mindig fontos - az ammónia nem juthat az acélhoz, így nem is indulhat meg a korrodációs folyamat. Meggyőzőek voltak persze a hosszú távú garanciák is meg a Lindab referenciái, amelyekből kiderült, hogy országszerte épülnek és sikerrel üzemelnek könnyűszerkezetes technológiával megvalósult, hasonló mezőgazdasági funkciójú csarnokok.
Viszont amikor ezekre a tükörszerűen sima, belső fémfelületekre nézek, ahol még a szendvicspanelek illesztései is tökéletesen kiegyenlítettek, akkor az jut eszembe, hogy egy hagyományos anyagokból épült - és most direkt használom a szót - istállót soha nem tudnánk ilyen könnyedén és alaposan tisztítani, mint itt ezeket a falakat. Nincs egy rés, nincs egy egyenetlenség, ahol féreg, kártevő, korokozó meg tudna telepedni. Ezt a két új épületet az év bizonyos szakaszaiban az ún. törzsállomány tartására használjuk. Ez azért fontos, mert 2007-től pekingi típusú pecsenyekacsa nevelésével foglalkozunk, ami évi mintegy nyolcmillió naposkacsa nevelését jelenti, melyek kizárólag saját törzsállományunktól származnak. Mivel ezek a szülőpárok az ilyen intenzívebb, zárt rendszerű termelésre kialakított törzstelepeinken - mint pl. ez a két új csarnok is - biztosítják a megfelelő számú tojást, tényleg úgy kell vigyáznunk rájuk, mint - hogy stílusos hasonlatot használjak - a hímes tojásra. Ha tehát új turnus érkezik, az első feladatunk a terem fertőtlenítése. No! Ilyenkor pl. nagyon örülök annak, hogy fém, fém, fém.
De van egy másik, az építkezés során szerzett, közvetlen tapasztalatból fakadó érvem is a könnyűszerkezetes technológia mellett. Itt, a Hajdúnánási Csiszártelepen adott volt hat épületünk, amelyben kacsát tartottunk. Ezt a mostani beruházást tulajdonképpen nem az állomány bővítése, hanem az egység működésének átstrukturálása indokolta. Az optimális módszer az, ha egy ún. előnevelő "dolgozik" három utónevelőre. A két új csarnokot úgy állítottuk a régebbiek mellé - amelyek közül négy vadonatúj Lindab tetőhéjazatot is kapott -,hogy két darab olyan egy plusz hármas blokk jöjjön létre, ahol az egységek együttese a leghatékonyabb szisztémát teszi lehetővé. Ez a kis szakmai kitérő azért volt indokolt, mert talán világossá válik belőle, hogy a beruházás megvalósításának időtartamára a helyszínen a teljes termelést le kellett állítnunk.
Képzelje el, hogy júliustól novemberig elkészült a két új csarnok, egy kisebb kiszolgáló épület a dolgozók és a tojásmosó számára, továbbá összesen 5000 négyzetméternyi tető újrafedése. Ha elképzelem, meddig tartott volna ez a hagyományos építési módokkal (lásd pl. száradási idők stb.), és mennyi bevételkiesést jelentett volna ez a gazdaságunknak, hát megint csak azt mondom, hogy fém.





Mi teszi lehetővé a kivitelezők részéről ezt a gyorsaságot?

Ny.G.
Talán nem szerénytelenség azzal kezdenem, hogy a szakértelem. A Tranzit-Kerhez hasonlóan mi is közel negyed százada vagyunk a piacon. Majdnem ilyen régi a kapcsolatunk a Lindabbal is. Annak idején az elsők között váltunk szakmai partnereikké - hogy azóta már a termékeik hivatalos forgalmazói is legyünk. Egy olyan világcégtől, amely a könnyűszerkezetes építési technológiák terén mindig az innovációiról, a minőségi termékeiről, a pontosságáról, a megrendelő kiszolgálásának rugalmasságáról és gyorsaságáról volt híres, bizony sokat lehetett tanulni. Ugyanakkor a Lindab filozófiája szerint a szakembereik mindig is fogékonyak a gyakorlatból érkező problémafelvetésekre, kihívásokra, amelyeket viszont mi tudunk közvetíteni a számukra. Nos, éppen ez a kooperáció, ez a rugalmasság a gyorsaság egyik fontos magyarázata. A Lindab termékei a tervezők számára eleve szerepelnek az ArchiCADben: könnyebb a tervezés. A műszaki paraméterek ismertek, sokaságuk jól rendszerezett formában hozzáférhető: sebesebb a számolás. Mivel maguk is csarnokrendszerekben gondolkodnak, ahol a csomóponti kialakításoktól az utolsó csavarig mindennek megvan a maga helye és szerepe, nagyon jól illeszthetőek a termékeik - mint ez az építkezés is mutatja -egyedi struktúrákhoz (pl. a tetők esetében régebbi építőanyagból készült épületekhez): kevesebb időt vesz igénybe az összeállítás. Mivel projekt-együttműködés zajlik, az árajánlattól a gyártáson keresztül a szállításig minden időben és pontosan történik: nincs késlekedés. A kiszállított termékek profi csomagolásban és precíz jelölésekkel érkeznek: elmaradnak a fennakadások. A szerelő azonnal tudja, mi hová való. Ráadásul egyszerűen integrálni is tudja azokat, mert a méretek tökéletesek: nem kell kompatibilitási problémáktól tartani. Ehhez az építkezéshez a Lindab szállította a szendvicspaneleket, a szelemeneket, a trapézlemezeket, a Rainline ereszcsatorna rendszert, és mindegyik passzolt.
Ezek egyenként mind a gyorsaságot szolgáló mozzanatok. Viszont ha összességében és összefüggéseikben tekintjük őket, egy olyan vállalat képe bontakozik ki, ahol nem csupán acélt kapunk a pénzünkért, hanem jelentős hozzáadott értéket is. Ez a tény pedig el kell, hogy gondolkodtassa azokat a beruházókat, akik rövid távú anyagi előnyök érdekében bizonytalan eredetű könnyűszerkezetes elemekből kívánnak építkezni, hiszen ezzel nagy kockázatot is vállalnak.
Ezzel szemben, amit mi ide a Tranzit-Kernek építettünk, az még ötven év múlva is csarnok! És nem kacsa, amit mondok!

Mit szól ehhez?

V.N.
Ezt több okból megnyugtató ismételten is hallani. Nem csupán azért, mert a mi beruházásunk teljes mértékben önerőből történt és - a jövőbe fektetvén - nem a legolcsóbb, hanem a legjobb megoldást kívántuk választani, hanem azért is, mert a két új csarnokba bonyolult és szofisztikált ún. okos-tartástechnológia rendszerek kerültek beépítésre, amelyek használata szintén hosszú távú elvárásokat támaszt az épülettel szemben. Ezen a tartótelepen a vázszerkezet, a falak, a belmagasság, a térkialakítás, a szigetelés, a hűtési és fűtési rendszerek, a kiszellőztetők, a ventillátorok, a fények, az érzékelő és vezérlő elektronika - és még sorolhatnám - tökéletes együttműködése, szimbiózisa biztosíthatja csak az uniós szabályoknak, az állatjóléti kritériumoknak és a gazdaságosságnak megfelelő baromfitartást.
Szinte általánosan ismert megállapítás, miszerint a stresszmentes környezetben nevelt állatok húsa ízletesebb. Prémium terméket pedig csak prémium infrastruktúrával lehet produkálni! Eddigi tapasztalataink pedig azt mutatják, hogy a Nyak-Ép és a Lindab közös produktuma a legjobb választás volt. Nézze meg ezeket az elégedett rucákat! A nyugodtságukkal, a természetes viselkedésükkel valójában nem ezt üzenik-e ők is?