2015.09.10.
Farkas Anita
Innovatív koncepciók, rendkívüli újítások - itt az ArchiCAD 19!





Magas poligonszám, nagyfokú részletezettség - az ArchiCAD egyik legnagyobb előnye versenytársaival szemben, ugyanakkor pont ez az előny okozott bosszúságot, amikor a program jelentősen lelassult. Faster than ever, mondja az ArchiCAD 19 szlogen, rávilágítván ezzel egyik legjelentősebb újítására, a gyorsaságra.


A tervezők általában a gyorsaságot emelik ki, ha az egyik legfontosabb tulajdonságról kérdezzük őket a tervezőprogramok esetében. Nem volt ez másképp a 2D CAD idejében sem. Bizonyára sokan emlékeznek arra az időre, amikor a tervezők a legújabb Intel x86 munkaállomásokkal dolgoztak négymegabájtnyi RAM-mal az akkoriban erősnek számító videókártyákkal, melyek SVGA felbontásra és 256 szín megjelenítésére voltak képesek. Majd amikor már kezdtük azt hinni, hogy elég erős a számítógépünk és a fájlcsere is működik, megjelent a BIM.

A BIM a 3D geometriát adatbázisokkal, parametrikus információkkal és mindenféle egyéb adatokkal ötvözi, és mint tudjuk ehhez sok RAM-ra és nagyteljesítményű processzorra van szükség. A BIM megannyi problémája közt a gyorsaság az elsők között szerepel, s ez főként a nagyobb méretű, nehezen kezelhető adatállományoknál okoz gondot. Tulajdonképpen a szoftverfejlesztőknek nem sikerült teljes egészében kihasználniuk a többmagos processzorokat, hanem inkább csak egyetlen magra bízták a nehezebb feladatok végrehajtását is. A jövő szoftverei gyorsaságukat a soros processzorhasználat helyett azonban a párhuzamos használatból nyerik. Nyilvánvaló, hogy a Graphisoft ezzel számolván az utóbbi négy ArchiCAD kiadást már széleskörű többmagos processzorhasználatra tervezte.

A nagyméretű BIM modellek gyors megjelenítését a párhuzamos processzorhasználat teszi tulajdonképpen lehetővé. A processzor kapacitásának kihasználása a különböző munkafázisok, feladatok magokra való szétosztását jelenti. A mostani kiadás még inkább kihasználja processzorunkat, sőt, a szabad kapacitást is felhasználja, hogy a program képes legyen "kitalálni", mit szeretnénk csinálni a következő tervezési lépésként. Míg a felhasználó egy adott fázison dolgozik, a szoftver háttérszámításokat végez, ezáltal válik képessé a program az esetlegesen következő lépésnek szánt nagyméretű BIM modellek kezelésére. Egyes becslések szerint akár 70%-kal kevesebb idő szükséges a BIM modellek 3D-ben való megjelenítéséhez. Ez nyilván annak is a függvénye, hogy mennyire összetett az adott design. Gyorsabb lett még ezen kívül a nézetek közötti váltás, a 3D dokumentumok és a homlokzati rajzok pedig feleannyi idő alatt nyílnak meg a 18-hoz képest.

Az OpenGL használata már nem újdonság, azonban az ArchiCAD 19-ben már egy teljesen optimalizált motor működik, így sokkal gördülékenyebb és gyorsabb a 3D-s navigáció és a nagyméretű modellek kezelésénél sem tapasztalunk szaggatást.

Változás történt a felhasználói felületen is. Újdonság például a 3D Surface Painter, melynek segítségével egy kattintással megváltoztathatjuk a felületünket 3D-s nézetben. Szembeötlő újítás a tabok megjelenése. A web felületéhez hasonló kis fülecskékkel gyorsabban és egyszerűbben válthatunk a metszet, az alaprajz, a homlokzatrajz, a modellnézet és a 3D render között a már ismert Ctrl+Tab kombinációval. Az ArchiCAD 19 ezen tabok segítségével próbálja meg kitalálni, mi lehet a következő lépés. Amikor egy adott tabban dolgozunk, szerkesztünk, frissítjük a tervet, a szoftver dinamikusan osztja szét ezeket a frissítéseket a tabok között, ezzel is ügyelve az optimális processzor-kihasználásra. Amikor váltunk a tabok között, láthatjuk, hogy modellünk azonnal frissül.


3D Surface Painter használata: a felületre ráhúzva már kattintás előtt is látható, hogyan fog kinézni a választott textúra a felületünkön


A tabok segítségével történő következtetések mellett egy újfajta prediktív algoritmus végez számításokat a legmegfelelőbb mageloszlás kialakításáért. Annak érdekében, hogy ez az "elsődleges" feldolgozás ne befolyásolja az ArchiCAD sebességét, a szoftver egy magot mindig szabadon hagy.



A tabok használata szintén újdonság, használatukkal gyorsan válthatunk a nézetek között



Amivel eddig még szintén nem találkozhattunk, az a pontfelhők olvasása. Az ArchiCAD 19 már képes a standard pontfelhők olvasására az importált lézer-szkennelt adatokból. Ez még egy némi fejlesztésre váró funkció, ami a jövőben bővítve lesz, azonban már most lehetséges a BIM elemek XYZ irányban történő megmodellezése.

A Graphisoft és a McNeel közti együttműködés eredményeként az ArchiCAD 19 sokkal gördülékenyebben olvassa a Rhino geometriáját és a későbbi kiadások tervében szerepel a Grasshopper grafikai algoritmus összeköttetése az összetettebb formák kezeléséért.

A BIMx egyedülálló portábilis modell megosztó formátuma is némi fejlesztésre került, így a tervezők ezentúl szabadon rendelkezhetnek afelől, hogy mely eleminformációt teszik közzé a hipermodellben.

Az ütközésvizsgálat már nemcsak a MEP Modeler elemeknél, hanem minden MEP-típusú elemnél működik az Elembeállításoknál. Ennek eredményeként az ütközésvizsgálat az összes ArchiCAD MEP és minden importált IFC MEP elemnél működik függetlenül attól, hogy melyik MEP alkalmazás exportálta a modellt.

Megújult továbbá a segédvonalak működése. Tervezés közben a segédvonalak automatikusan megjelennek, minden bosszúság nélkül, mivel könnyedén eltűntethetőek vagy áttetsző nézetben, illetve külön rétegen is alkalmazhatjuk őket. A fóliák exportálása is lehetségessé vált, például PDF formátumba menthetjük őket, ahol a felhasználó megjelenítheti vagy eltüntetheti a fóliákat, illetve navigálni is képes közöttük.



Újfajta segédvonalak


Láthatjuk, hogy sokféle új funkcióval bővült az ArchiCAD 19; megújult felhasználói felület, a web felületén megszokott tabok megjelenése, gyors váltás a különböző nézetek között, a processzor optimális kihasználása, a magok közti észszerűbb feladatmegosztás, standard pontfelhő olvasás, optimalizált OpenGL funkció, 3D Surface Painter megjelenése, prediktív algoritmus működése. A szoftver gépigénye legalább Microsoft Windows 7 64 bites operációs rendszer vagy Mac OS X 10.9 Mavericks, Java 8 vagy újabb verziók, 64 bites, legalább kétmagos, de inkább négy vagy többmagos processzor, minimum 4 gigabájtnyi RAM, 16 vagy több a komplex modellek kezeléséhez, 5 gigabájtnyi hely szükséges a szoftver telepítéséhez, további 10 giga ajánlott a nagyméretű, összetett modellekkel és projektekkel való munkához. A legalapabb képernyő felbontási igény 1366 x 768, de 1440 x 900 vagy több ajánlott. A videókártya kompatibilis kell, hogy legyen az OpenGL 2.0-val és legalább 1024 megabájt saját memóriával kell, rendelkezzen, de itt is ajánlott a nagyobb.

Elmondhatjuk, hogy az ArchiCAD 19 célközönsége jócskán kibővült a sok új hasznos funkció bevezetésével. A Bentley és az Autodesk nyomán a pontfelhő-támogatás ma már de facto szabvány az iparban, mivel egyre több cég kísérletezik a felmérési adatok gyors BIM modellekbe történő importálásával. Örvendetes döntés a Rhino és a Grasshopper támogatása is az összetettebb formák kezeléséért. Ez az együttműködés egyúttal megspórolja a cégnek a számítástechnikai tervező eszközök fejlesztését, hiszen a Bentley és az Autodesk ezt már elvégezte és a Rhino is kivételes népszerűségnek örvend a felhasználók körében. Nagy előny még például a nagy versenytársával szemben, hogy a Revit minimum gépigénye 16 gigabájt, míg az ArchiCAD esetében ez már bőven elegendő. A Mac felhasználók esetében azért viszonylag könnyebb a választás, hiszen az OS X-en csupán két BIM modellező fut, a Vectorworks és az ArchiCAD, jelen esetben pedig a 19-es kiadás bőven igazolja a Mac Pro használatát a maga legalább 12 magos Xeon processzorával.
elöző cikk
magazin cikkek
következő cikk

Hirdetés