2014.11.27.
Danis Kata
CineRender látványtervek ArchiCAD-ben





Másfél éve egy cikkel mutattuk be az ArchiCAD-ben a Lightworks renderelő motor használatát. Azóta az ArchiCAD is átalakult: az ArchiCAD 18 új renderelő motort kapott a Maxon által fejlesztett CineRender-t. Az új renderelő motor a leírás szerint "előre beállított jeleneteket és felhasználóbarát alapbeállításokat tartalmaz a folyamat megkönnyítése érdekében". Ezért most érdekes kísérletre vállalkoztunk: kipróbáljuk, hogy vajon mennyire egyszerű és mennyire látványos az új rendermotor használata.




Előre beállított jelenetek

A profi renderelés komoly szaktudást kíván. Az építészeti gyakorlatban nem feltétlenül kell rendelkeznünk azokkal az ismeretekkel, amik egy komoly látványterv elkészítéséhez, a renderelési beállítások precíz elvégzéséhez szükségesek, mégis sokszor szeretnénk komolyabb előkészületek nélkül egy jól használható látványtervet készíteni az épületről. Tudják ezt a program fejlesztői is; éppen ezért az ArchiCAD-en belüli rendereléshez több segítséget is ad a program.
A fényképezési beállítások ablakot a szokásos helyén, a Dokumentáció / Kreatív látványtervezés / Fénykép beállítás... menün keresztül érhetjük el.
A CineRender beállításoknál alaphelyzetben az egyszerűbb, alapszintű beállítások jelennek meg, a részletesebb beállításokhoz be kell kapcsolnunk a Részletes beállítások kapcsolót.

Kezdetként az egyszerű beállítások alkalmazása javasolt; itt csak a legalapvetőbb részletek meghatározásával kell törődni, a többi beállítást előre beállított jelenetek határozzák meg.
Megnéztük, hogyan mutat a renderelt kép, ha az értékek állítása nélkül csak az egyik alapjelenetet - jelen esetben szabadtéri, nappali, gyors (fizikai) jelenetet - alkalmazzuk. Az eredmény már elsőre is elég meggyőző tűnt, de lássuk, hogy milyen egyszerűbb módosításokra van még lehetőség.

A korábbi Lightworks motorral készített fotó CindeRender - szabadtéri nappali, gyors jelenet


Először is érdekes lehet kipróbálgatni a különböző jeleneteket a kész modellen: a jelenetek között több alapbeállítást is találunk, nappali, éjszakai vagy szürkületi kép, külső vagy belsőtér fényképezéséhez, gyors vagy kidolgozottabb rendereléshez stb. Az előre beállított jelenet lehet a kiindulópont, amit a "Részletes beállítások" bekapcsolása nélkül is megváltoztathatunk, a Render beállítások, a Környezet, vagy a Háttér füleken. Ha bármely értéken módosítunk a jelenet máris EGYEDI jelenet lesz, amit el lehet menteni, a Jelenet tárolása mint... gombbal.
Játszhatunk a renderelés minőségével, és a fények erősségével, de az érdekesebb az effektek és a környezet beállításainak hatása.
Izgalmas lehetőség ad például a "Fehér modell effekt használata". Ezzel a gombbal olyan hatást érhetünk el, mintha anyagok nélkül, fehéren modelleztük volna meg az épületet.



Ennél is látványosabb hatása van a Környezet beállításainak. Égbolt beállításnak a Fizikai égboltot használtuk. A Fizikai égbolt időjárás készletében különböző időjárási sémákat találunk. Ezek előre megadott fényviszonyokat adnak a képhez, amelyek az Időjárás készlet egyes képeihez vannak hozzárendelve. Így több különböző megvilágítást is kipróbálhatunk, viszonylag gyorsan. A kiindulási pont mindig a kiválasztott időjárási viszony, és az ehhez megadott dátum és időértékek. Ezek az értékek is változtathatók, megadhatunk más időpontot vagy földrajzi elhelyezkedést (ezzel módosul a megvilágítás szöge és iránya), illetve dönthetünk úgy, hogy az adott égbolthoz az ArchiCAD nap helyzetét használjuk. Így tudunk több megvilágítási irányt is kipróbálni és ezek közül kiválasztani a megfelelőt, ami majd a renderelt képünk alapját képezi.



A "Fényképezés beállítása" dialógban egy előnézeti kép ablakot is találunk, ahol előre legeneráltathatjuk, hogy a választott értékekkel nagyjából hogyan fog kinézni a kép. Így minden módosítás után láthatjuk a következményeket, ez pedig nagymértékben megkönnyíti a munkát.
A külső renderelt képen még átállítottunk pár dolgot. Sok helyen már a Lightworks renderelésnél is alkalmazott trükkökkel éltünk; az ablaküvegek színét átállítottuk feketére, és addig játszottunk az átlátszóság illetve a tükröződés fényerejének beállításával, amíg az üveg mögötti tárgyak körvonala és a visszatükrözött környezet egyaránt megjelent az üvegen. A két beállítás között érzékeny az egyensúly; ha az átlátszóságot túl intenzívre vettük a tükröződés lényegében eltűnt. A végső renderen azonban szépen látszik az átlátszóság és tükröződés együttes hatása.



A CineRender motorral együtt az ArchiCAD felületi textúrái új jelentőséget is kaptak. Ezek a felületek úgy lettek felkészítve, hogy az alapbeállításaikkal is látványos eredményt lehessen elérni. A régi ArchiCAD 15 textúrákat ezért mindenhol lecseréltük, a végső render már az új textúrákkal készült. Így sokkal inkább élethű végeredményt kaptunk.

Repkény az élénkzöld új és a sápadtabb régi textúra keverékével


A növényeket is lecseréltük, hiszen új növények is kerültek be az ArchiCAD 18-as Tárgy könyvtárba. A 2D kép alapú növények már korábbról is ismerősek lehetnek, de most jóval látványosabbak, és nagyobb választékot találunk ezekből. Ezekből is alkalmaztunk pár darabot a képen, főként azért, hogy a visszatükrözött felületek életszerűek legyenek.



Mivel az árnyékokat túl erőteljesnek, a képet túl sötétnek találtuk, az egyszerű beállításokon túl pár ügyes fogást kipróbáltunk a részletes beállításokból is.



Az árnyékok például meglehetősen határozottnak, markánsnak tűntek; ezek árnyalásához, finom elmosásához a Környezet /Fizikai égbolt /Nap / Árnyék pontjában az árnyékok sűrűségét változtattuk: a sűrűséget alacsonyabbra vettük, mint az eredeti 100 érték. Némi kísérletezés után megszületett a végső variáció.

Sűrűség 100 Sűrűség 50 Sűrűség 90


Ezzel együtt vesztettünk a csekélyke helyi kontraszt hatásából. Jó látszik, hogy a hátsó és az elülső fal közti árnyalatkülönbség eltűnt. Hogy a felületi visszatükröződésekből keletkező árnyalatkülönbségeket visszaadjuk más beállítások elvégzésére volt szükség. Ehhez az Effektek / Környezeti elnyelés kapcsolót jelöltük be.



Az árnyékok éleinek finom elmosódottságát is fokoztuk; ehhez az a Környezet /Fizikai égbolt /Nap pontjában a Méretarányt növeltük meg előbb 200%-ra, majd - miután ez az érték túl magasnak bizonyult - 120%-ra vettük vissza.



Az árnyékok finomítása a kép színén is segített, de a Nap erősségét is enyhén magasabbra vettük a végső eredmény érdekében.
A lenti kép elkészítéséhez szükség volt pár próbafotóra. A renderelés, mindig memóriaigényes feladat, egy részletesebb kép elkészítése sok időbe telhet. Viszont több módon is tudunk időt nyerni; a beállítások kikísérletezése során alacsonyabb minőségi beállításokat használhatunk. Ha csak egy-egy részlet kidolgozásán fáradozunk éppen, akkor érdemes kijelölni a 3D ablak egy részletét, hogy csak a kijelölt rész fotózását végezzük el. Ezt a módszer kísérletünk során rengeteg helyen alkalmaztuk, főként az anyagok és árnyékok beállításánál.



3D fű is került a képre, hiszen a gyepfelületekre fűszálakat tudunk tenni a renderelés során, ezzel jelentősen megnövelhetjük a kép valószerűségét. Viszont a fűszálak bekapcsolása a renderelési időt nagyságrendekkel megnöveli, ezért érdemes viszonylag alacsony sűrűségű füvet használni, és azt is minél kisebb területen alkalmazni. A füvet bármely felülethez hozzárendelhetjük, ha a Felületi beállításoknál valamint a Fényképezés beállításainál is bejelöljük a Fű jelölőnégyzetet.

Kipróbáltuk a belső tér renderelését és pár további apró trükköt. Cikkünk erről szóló második részét decemberben olvashatják.
elöző cikk
magazin cikkek
következő cikk

Hirdetés