2014.10.20.
Danis Kata
BIM objektumok jelentősége a gyakorlatban - 2. rész





A múlt hónapban a BIM modellezésről szóló cikket adtunk közre. Az októberi 2. részre a fő kérdés maradt: hogyan, miben és milyen trükkökkel tudnak segíteni az Éptár BIM elemek, ha épületinformációs modellezésről van szó?

A cikk első részét itt olvashatják.



A 3D tervezés jelentősége

Az első lépés a BIM látásmód adaptációja felé a 3D-ban való tervezés és modellezés. Ehhez pedig szükséges a tervező programok magas szintű ismerete. A tervező programok alapfunkciói az általánosan előforduló építési elemekre vannak felkészítve, nem feltétlenül alkalmasak minden apró részlet megmodellezésére. Ilyenkor kerül a képbe az Éptár és a hozzánk hasonló független programozó irodák munkája.

Szokásos esetben a 3D modell felépítése a látványtervek kidolgozásához használatos, ennek megfelelő a részletezettség is; sokszor a belső tér, a gépészet stb. nem jelennek meg a modelleken. A BIM modellnél ez nem elégséges. Természetesen a látványnak is van szerepe a BIM modellezés során, de ennél a tervezési folyamatnál inkább számít, hogy a felépített modell ne csak jól mutasson, hanem pontosan fel is legyen építve. Ilyenkor pedig már érdemes bevetni az Éptár által kínált és más BIM tárgyakat, hiszen sokszor éppen azokat az elemeket lehet megoldani a segítségükkel, amelyek nem szerepelnek alapból a tervező program kínálatában.

BIM modellezéskor, első körben a cél a beépítendő termékek elemek méretének, formájának (sokszor szimbolikus) megjelenítése, olyan módon, hogy a termék felismerhető legyen a terven. A látványban való megjelenésnek különös jelentősége van a megrendelővel, de a tervezőtársakkal, szakági tervezőkkel folytatott megbeszélések során is, hiszen megkönnyíti az elképzelések vizualizálását és egyeztetését, és főként a laikusok számára láthatóvá teszi a tervező elképzeléseit.
Másrészt a BIM folyamatoknak az egyik legtöbbet alkalmazott és legértékesebbnek tartott lépése az ütközésvizsgálatok lefolytatása. Ennek segítségével kiszűrhető, hogy a tervek alapján az épületben hol lesznek egymásba vágó, ütköző, egymásnak ellentmondó elemek, így a hibákat még a tervezési fázisban ki lehet küszöbölni. Könnyen belátható, hogy ilyen esetben miért is van szükség a méret és formahelyes tárgyi elemekre; az összeütközések felismerése csak akkor lehetséges, ha a 3D modellben az elemek minden esetlegesen problémát okozó részletet tartalmaznak.



Mint már említettük, a BIM folyamatban azért is kell a minél teljesebb 3D modellezésre törekedni, hogy a kész modellen bárhol fel lehessen venni úgy egy metszetet, hogy arról minden szükséges információ leolvasható legyen. (Sőt a csomóponti szintű kidolgozás is egyre inkább 3D modellezési feladat.) Ez a szándék jól látszik az ArchiCAD 17-es verzióján, ahol a réteges szerkezetek összemetsződését már automatikusan helyesen ábrázolja a program. Ezzel együtt a formai és méretbeli helyesség nem feltétlenül kell, hogy 1:1-es, gyártmánytervi szintű leképezése legyen a valódi építőelemnek. A részletesség BIM rendszerben is nagyban függ a terv szintjétől, léptékétől. Ahogy a papír alapú tervezésnél, a 3D tervezésnél is meg lehet különböztetni a tervek készültségi szintjeit, annak megfelelően, hogy éppen vázlattervi, engedélyezési vagy kivitelezési terv szintű tervre van-e szükség.

Eddig a pontig a modellezés a natív ArchiCAD elemekkel is megoldható. Itt viszont tagadhatatlan előnyt élveznek azok, akik a BIM elemeket kezdik el használni. Az Éptár elemeket is úgy készítjük fel, hogy a különböző készültségi szinteknek megfeleltethető legyen az elkészült tárgyi elem. Az elemek részletessége ennek megfelelően a részletestől a szimbolikus megjelenésig változtatható. A paraméterezés egyik szépsége, hogy az elemeket nem kell többször, az adott a méretaránynak megfelelő formában lerakni: a részletesség a már lerakott tárgyakban automatikusan képes követni a lépték változásait, de pár mozdulattal más, állandó részletezettség-szint is beállítható. Vegyük például a nyílászáró könyvtáraink elemeit: a 3D-s ablakok és ajtók megjelenítése kijelölés után változtatható az 1:1-es csomóponti szinten is felhasználható 1:50-es egyszerűsített profilrajzolatú és az 1:100-as szimbolikus megjelenítés között, ugyanakkor az automatikus opcióval a program ezeket a megjelenítési formákat magától is beállítja. Ugyanezek a kapcsolók jelennek minden olyan termék esetében, amelynél jelentősége van a megjelenés részletességének.




A geometrián túl

Felmerülhet a kérdés, hogy a léptékezés követésén túl miért éri meg speciális tárgyakat, például az Éptár elemeket használni? A 3D terven szereplő programozott tárgyak mégis mennyiben tudnak többet, mint a natív elemekből összerakott, ugyanazzal a megjelenéssel és részletességgel bíró, nem intelligens modellek, ha geometriájukban ugyanazt mutatják?

A válasz a 3D modellen túlmutató információkban keresendő. Vegyünk egy példát. A tárgyaink geometriájában általában megengedünk egyfajta egyszerűsítést, vagyis megjelenítésben nem megyünk el a gyártmánytervi szintig, ahol az összes csavar, rögzítés és minden egyéb részlet látszik. Mégis tudunk számolni velük. Az elemhez köthető nem geometriai információknak köszönhetően ugyanis arra is van lehetőség, hogy a 3D-ben nem megjelenő adatokkal is kiegészíthessük a BIM elemet. Az Éptár gyártói megoldásokkal lerakott tárgyak tudják magukról, hogy ők mely gyártó termékei, ezáltal pontosan hordozhatják az adott termék geometrián kívüli tulajdonságait is.

Az Éptár megoldások az építőanyagok betervezését már a paraméterek kiválasztásánál igyekeznek megkönnyíteni. A konkrét, valós gyártói termékben történő gondolkodás lehetővé teszi, hogy a vonatkozó, speciális tervezési szabályokat, terméklogikákat, a termékkatalógus felépítését a program hátterében kezelni tudjuk. Így egy-egy alaptermék kiválasztása után már csak a termék katalógusok szerint választható paramétereket, pl. méreteket, színeket, kiegészítőket rendelhetjük hozzá. Ez minden Éptár megoldás esetében alapelv, ezzel spórolható meg az utánajárás, katalógusböngészés idejének jelentős része.

Sokszor ennél is tovább megyünk, a szerkesztési, építési szabályokat úgy is be lehet programozni a megoldásokba, hogy a tervezőnek minimális munkája legyen a termékek lerakásánál, az elemek lehelyezése szinte automatikusan működjön. Jó példa erre a tetőcserepező megoldásaink működése. Ezek teljesen automatikusan veszik figyelembe a tetőcserepezés szabályait, külső ráhatás nélkül számolják a szükséges szellőzőcserepek, hófogók, egyéb kiegészítők számát, a gyártó által megadott alapelveknek megfelelően.
Az egyes add-onok működését minden esetben egyeztetjük a gyártóval, hogy a program megfelelően számoljon és a gyártó illetve az építők számára elégséges információt nyújtson.



Az automatikus működéseken kívül, a felhasználói felületen további segítségeket is igénybe lehet venni: a gyártó oldalára mutató linkekkel segítséget kérhetünk egy termékkel kapcsolatban, letölthetjük a teljesítményigazolást vagy azokat a speciális fájlokat, katalógusokat melyek útmutatást adnak egy-egy tervezési kérdéssel kapcsolatban. Itt is léteznek további trükkök. Pl. a Lindab megoldásban nem csupán a linkeken keresztül tudunk információt szerezni; a felhasználói felületre beépített információs oldalon javaslatokat kaphatunk a termék beépítésével, a rétegrenddel kapcsolatban.



A felhasznált elemekről ezek után részletes konszignációs listákat tudunk készíteni. A listákban szintén megjelenhetnek olyan információk, mint pl. a szükséges tartozékok vagy segédanyagok, melyek mennyiségét is ki tudjuk mutatni, akkor is, ha azok tervi megjelenésére nincs szükség. A gyártókkal egyeztetett listákban ezáltal szerepelnek a további tervezési, építési munkákhoz szükséges adatok.


Továbbdolgozás lehetősége

Az add-onnal vagy tárgyként lerakott elemek egyik fontos tulajdonsága, hogy gyorsan, kevés munkával módosíthatók utólag. Ez a tulajdonság megadja azt a fajta rugalmasságot, amire a BIM modellen szükség van a későbbi tervmódosítások, átdolgozások elvégzéséhez. A lerakott intelligens Éptár BIM elemek minden nézetben követni tudják a változtatásokat és paramétereiknek megváltozását, ami biztosítja, hogy a módosítást hatását végig lehessen követni az egész modellre nézve. Ilyenkor nem csak az elem, hanem a hozzá kapcsolódó listázás is frissíthető.

A BIM koncepciónak az is fontos része, hogy a különböző szakági tervezők között az együtt dolgozást, kommunikációt elősegítse. Ezt több módon is igyekszünk előre mozdítani.

Egyrészt minden elemünk alkalmas a más szoftverekben való megjelenítésre, mégpedig az IFC formátumba elmentve. ( Természetesen a másik szoftvernek is alkalmasnak kell lennie az IFC elemek beolvasására, de ezt a komolyan vehető BIM szoftverek mind tudják.)

Másrészt olyan egyedi megoldásokkal igyekszünk segíteni a szakági tervezők, pl. belsőépítészek és statikusok munkáját, mint az [éptár] Csempéző és az [éptár] Vasalás megoldások, melyek arra hivatottak, hogy ArchiCAD környezetben lehessen kiegészíteni a tervet a belső burkolatokkal és a vasalással. A más szoftverekkel való kommunikáció itt is működik: ezek az elemek nem csak IFC formátumban vihetők tovább, hanem a vasalás vagy csempefelület modellből készült listát Excel programba is beolvashatjuk.

A külföldi tendenciákat figyelve látszik, hogy a BIM folyamatok egyre nagyobb teret hódítanak, és előbb-utóbb hazánkban is el fog terjedni a BIM rendszerek használata.
Angliában 2016-tól csak valós BIM rendszerben tervezett valós 3D épületmodellekről készült dokumentációt fogadnak el a kormányzati beruházásoknál. Ez annyit jelent, hogy minden az állam által megrendelt tervnek pontos BIM modellel kell rendelkeznie, ahol bizony a termékmegoldások, pontos 3D modellek már nélkülözhetetlenek.

Használják tehát az Éptár megoldásokat a BIM folyamatok szolgálatában, valamint továbbra is kövessék nyomon ArchiCAD Magazinunkat. Itt továbbra is különféle cikkekkel igyekszünk segíteni az ArchiCAD minél teljesebb megismerésében, és a BIM elemek használatában, mely elengedhetetlen a BIM szemlélet szerinti tervezéshez.

elöző cikk
magazin cikkek
következő cikk

Hirdetés