2014.07.16.
Danis Kata
Amikor számít a méret... Tippek és trükkök a Méretezés eszközhöz ArchiCAD-ben - 2.rész





Megérkezett az ArchiCAD Méretezés eszközét bemutató cikkünk második része, melyben a szintméretezés, az automatikus méretezés és a mértékegységek használatával kapcsolatban gyűjtöttünk össze pár hasznos tanácsot.

A cikk első részét itt olvashatják.



Szintméretezés

A Szintméretezés eszköz is hasznos segítség, főleg, ha tudjuk, hogyan használjuk igazán hatékonyan. A "Szintméretezés eszköz" alapesetben az adott szint 0-hoz viszonyított magasságát írja ki a terven, bár ugyanazon az alaprajzon sokszor több különböző szintméretet is jelölnünk kell, a terepszintet, a különböző padlószinteket, lépcsőpihenő magasságát stb. Ezt át lehet hidalni a szintméret méretszámának átírásával is, de egyszerűbb és jóval hatékonyabb, ha a gravitáció eszközt használjuk.



A gravitáció funkció arra való, hogy az egyes elemeket pontosan egymás tetejére helyezhessük, akkor is, ha az alsó elem magasságát nem ismerjük, vagy az nehezen állapítható meg. A gravitáció működik falak, oszlopok és gerendák, lépcsők, tárgyak és a szintméretezés eszköz esetében. A gravitáció csak az említett rajzi elemeknél kapcsolható be, a menüben látható ikon is ekkor válik aktívvá.
Ha a megfelelő eszközön állunk (jelen esetben a szintméretezésen), akkor a legördülő listából kiválaszthatjuk, hogy milyen elemre alkalmazzuk a gravitációt: tetőre, födémekre, héjakra és felülethálókra. Ezekre az elemekre "ejthetjük rá" a szintméretet. Az alaprajzon kattintva az adott elemnek a magasságát adhatjuk meg, legyen az az emelet padlója, vagy a tető gerince, eresze, esetleg a környező terep, nem pedig a szintnek a magasságát. Ezt a módszert használva villámgyorsan végezhetünk a szintkották kiosztásával, ráadásul a gravitációval lerakott kották követni fogják a födém, tető, héj vagy háló magassági változásait is. Így a terv módosításakor sem kell újra elvégezni a szintméretezés feladatát. A módszer hátulütője, hogy csak az újonnan lehelyezett szintméretekkel működik, a régebbieket nem lehet utólag átalakítani.



Ez a fajta szintkottázás némi odafigyelést igényel a födém elemek lehelyezésénél. Mivel a gravitáció mindig az elem tetejére helyezi a kottát, így előfordulhat, hogy nem a várt értéket kapjuk. Ilyenkor érdemes metszeten ellenőrizni a födémeket, az ArchiCAD 17-től ugyanis a mag tetejéhez és aljához, valamint a burkolat tetejéhez és aljához is megadhatjuk az elem referencia magasságát, és lehet, hogy ezt nem vettük figyelembe a födém lerakásánál

Automatikus méretezés

A méretezés folyamatát az automatikus méretezés funkcióval is gyorsíthatjuk. Ezt a funkciót a Dokumentáció / Dokumentációs extrák / Automatikus méretezés menüben találjuk, és két változatából választhatunk: külső vagy belső méretezés. Külső méretezésnél több párhuzamos kottavonal megadásáról is dönthetünk, attól függően, hogy milyen tervtípust kell kottáznunk.



- ezek közül választhatunk a méretezés során. Az eszköz mindazokat a szerkezeteket fogja méretezni a számunkra, a megadottak alapján, melyeket kijelöltünk az alaprajzon. Mivel a kijelölésnél a teljes alaprajzot is kijelölhetjük, lehetőség van a teljes alaprajzot egyszerre méretezni, mind a négy oldalon. Ehhez ne felejtsük el bejelölni a "Négy oldali méretezés" checkboxot. Ha mindent beállítottunk, kattintsunk az OK gombra, majd mutassuk meg az alaprajzon, hogy melyik a méretezés mérvadó iránya. Az automatikus külső méretezés ugyanis nem csak (a rajzunkon) vízszintes, vagy függőleges, hanem ferde irányokban is működik. Az irány megadásához kattintsunk egy falra vagy más vonalszerű elemre, vagy adjunk meg egy irányvektort a program számára. Ezek után nincs más dolgunk, mint a legbelső méretvonal helyén kattintani; a program automatikusan elvégzi a méretezést.





Az automatikusan létrehozott méreteket ugyanúgy módosíthatjuk, mint a kézzel rajzolt méretvonalakat, így az automatikus méretezés során előforduló felesleges vagy hiányzó méretek könnyedén javíthatók. A módosítások mikéntjét cikkünk első részében találja.
Ha maga a méretezés kész, ejtsünk pár szót a méretezési egység beállításokról.

Méretezési egységek beállítása

ArchiCAD-ben a szerkesztés során használt mértékegység és a méretezési mértékegység nem kell, hogy azonos legyen. A méretek jelölési módját a Lehetőségek / Terv beállítások / Méretezési egység menüpontban határozhatjuk meg.



A nálunk megszokott méretezési formulát (1 méter feletti méretet m-ben az alatti méretet cm-ben adjuk meg) a méretek méterben való kijelzésével és a "Nulla egész elrejtése" checkboxot bejelölve állítsuk be! A tizedesek számát is megadhatjuk ugyanitt, de az extra pontosságról (vagyis a mm-ek kijelzéséről) is itt dönthetünk.

A méretezés természetesen nem merül ki a hosszméretek megadásában. A szögeket, íveket, magassági méreteket és szintméreteket, de még a területmérés tulajdonságait is ugyanúgy meg tudjuk adni, ezek beállításait is ebben a dialógban végezhetjük el, a megfelelő ikonra állva.

A méretezési egység átállítása utólag is konvertálja a terven lévő kották mértékegységét. Így pl. ha méretezési egységként angolszász mértékegységet kellene használnunk, de szívesebben dolgozunk metrikus egységekkel a tervezés és a kottázás során, akkor utólag a méretezést gond nélkül állíthatjuk át méterről lábra.

A méretezéshez kapcsolódó további trükk, hogy a Dokumentáció / Dokumentációs extrák / Másodlagos méretezés menüpont alatt az általunk kijelölt méretvonal méreteit konvertálni tudjuk egy másik mértékegységre. Ilyenkor az általunk megadott és az átszámított méretegységet is egymás alatt láthatjuk az alaprajzon. A másodlagos méretek a méretvonaltól független szövegek, a méretvonal átalakítása (új pont beszúrása, pont törlése) után utólag frissíteni kell őket, de bármikor törölhetjük is őket a menü segítségével.



Kihagytuk a kedvenc méretezős trükkjét? Téma javaslata van az ArchiCAD Magazinba? Írjon nekünk az info@eptar.hu e-mail címre.


Hirdetés