2012.04.05.
Süli Gábor
Függönyfal készítés ArchiCAD-ben


A függönyfalak tervezésének feladata leginkább irodaépületek vagy nagyobb forgalmú kereskedelmi épületek esetén fordul elő, de az ArchiCAD függönyfal moduljával sok eddig problémás nyílászáró-formát is elkészíthetünk.



Iroda- és középületek tervezése során szinte kötelező feladat a függönyfalak tervezése, de lakóépületeknél is előfordulhat, hogy bizonyos nyílásfelületek modellezését a megszokott nyílászáró elemekkel nem tudjuk megoldani.


A programban a Függönyfal eszközt azzal a céllal hozták létre, hogy szabadon formálható és szerkeszthető üvegfelületeket hozzunk létre az ArchiCAD programban. Ez a szerkezet másképp működik, mint az eddig megszokott ArchiCAD elemek, ez a különbség a szerkezet lehelyezésének pillanatától a módosításon át a listázási funkciókig terjed, de ha megértjük hogyan is használható a rendszer, egy jól kézre álló eszközt ismerhetünk meg.

Az első érdekességgel a függönyfal elhelyezésénél találkozhatunk. Ahhoz, hogy az általunk kívánt struktúrát és alkotóelemeket beállíthassuk egy eddig ismeretlen dialóg-rendszeren kell végighaladnunk. A bal oldalon található a függönyfal szerkezetének felépítése, amikor itt valamelyik elemet kiválasztjuk, akkor a jobb oldalon az adott elemek beállításához szükséges paraméterek jelennek meg. Mivel a függönyfal kiindulási alapja minden esetben egy négyzethálós struktúra, amelyet egy síkra vagy térbeli felületre szeretnénk feszíteni, így ezt kell első ízben megadnunk. A Séma ablakban több oszlopot és sort definiálhatunk. Az általunk létrehozott mintázat, a függönyfal későbbi felületén ismétlődni fog addig, amíg a teljes felületet ki nem tölti. Ez a rendszer a későbbiekben kézzel szabadon módosítható, de érdemes a véglegeshez közeli rendszert megadni, hogy saját munkánkat később megkönnyítsük.

Ugyanezen a felületen választható ki a rendszer kiosztásának módja. Az általunk kialakított Séma kiosztható középről indulva vagy a függönyfal valamely sarokpontjához igazítva is.

A következő lépésben meghatározhatjuk az függönyfalat alkotó egyes elemek méreteit, típusait.

 



Megadható a teljes függönyfalat keretező határoló szerkezetek mérete, valamint a függőleges bordák és vízszintes osztórudak kialakítása. Alapvetően ezt a három rendszert különbözteti meg a megoldás, de az elem elhelyezése után további egyedi elemeket is meghatározhatunk. Amennyiben a program által előre definiált elemek számunkra nem felelnek meg, magunk is szerkeszthetünk egyedi keresztmetszetű bordákat az ArchiCAD alapelemeinek segítségével (kitöltések), melyeket azután elmenthetünk mint egyedi bordaelemek.

A panelek meghatározására ugyanaz igaz, mint a keretelemekre. Az elem bal oldalon történt kiválasztása után paramétereiket a jobb oldalon határozhatjuk meg.

Amennyiben az egyes csomópontokra is szeretnénk egyedi kialakítású elemeket elhelyezni, akkor ezt a "Csomópontok" kiválasztása alatt tehetjük meg. Itt is vannak előre definiált elemek, de az egyedi elemek megjelenítésére is lehetőség van. A csomópontok ugyanakkor a tervezési folyamat későbbi fázisaiban is könnyen elhelyezhetők, tehát amennyiben nincs konkrét elképzelésünk az egyes csomópontok kialakításának módjáról, ezt a későbbiekben is pótolhatjuk.

Az Függönyfal rendszer paramétereinek és struktúrájának beállítása után az alaprajzon kell megadnunk egy vonalláncot, melyre a program automatikusan felépíti a függönyfal-rendszert (ugyan a vonallánc 3D-ben is megadható, mégis javasolt a referenciavonalat az alaprajzon meghatározni). A vonal vagy vonallánc megadása után megjelenik egy ablak, ahol a rendszer alapmagasságát és dőlésszögét adhatjuk meg. Ha ezeket az értékeket beállítjuk, utána határozhatjuk meg az alaprajzon, hogy a függönyfal rendszerünk a megrajzolt referenciavonalhoz viszonyítva melyik oldalon helyezkedik el (az ajtókhoz és ablakokhoz hasonlóan a külső oldalt határozzuk meg).
 


A lehelyezett függönyfal rendszer módosítása mind alaprajzi ablakban, mind 3D ablakban megoldható. A függönyfalnak is, a falhoz hasonlóan van referencia vonala alaprajzon, illetve referencia síkja a térben. Az alaprajzi ablakban a PET palettában szokásos Eltolás, Forgatás, Tükrözés parancsok mellett beszúrhatunk töréspontot a referencia vonalba, így tört vonalvezetésű függönyfalat szerkeszthetünk, vagy körívesre húzva azt, íves felületű függönyfalat is képezhetünk. Lehetséges továbbá a vonallánc elemekhez (födém, kitöltés) hasonlóan a több szakaszból álló függönyfal egy-egy élének mozgatása is.


3D ablakban ezen túlmenően lehetséges a térben való tetszőleges irányú Szabad forgatás mellett a függönyfal nyújtása és a referencia sík dőlésének változtatása a függönyfal nyújtásával együtt.

A referenciavonal és referenciasík meghatározása után magát a függönyfal szerkezetének, rendszerének kialakítását is módosíthatjuk. A függönyfal kijelölésekor az alaprajzon és a 3D ablakban is megjelenik egy felirat a rendszer mellett. A "Szerkesztés" feliratra kattintva lépünk át a Függönyfal szerkesztő módba, mellyel egy időben megjelenik a függönyfal szerkesztő paletta is a képernyőn. A szerkesztő paletta lehetővé teszi számunkra, hogy a függönyfal egyes elemeit és a környezetet eltakarjuk és ezzel a látható elemek módosítása, kijelölése könnyebbé váljon.

Az egyes elemek szerkesztése a már a programban megszokott módon történik, ugyanakkor az eddigiektől eltérő módon nem alaprajzban vagy homlokzati síkon dolgozunk, hanem a valós 3D térben. A térbeli modellen lehetőségünk van teljesen egyedi falrendszer kialakítására is. Kiválaszthatunk egyes Séma elemet (bordatengely) és eltolhatjuk vagy akár törölhetjük is azt. Kijelölhetünk bordákat és paneleket egyenként, melyeket módosíthatunk vagy akár törölhetünk is a rendszerből, ezzel összevonva felületeket vagy akár nyílászárókat, nyílásokat hozva létre.
 


A térbeli szerkesztés során akár a függőleges síkot is módosíthatjuk vagy akár egyenként elhelyezhetünk új bordákat is. A szerkesztési lehetőségeknek csak képzeletünk szab határt, illetve a térben meghatározott síkok, mert sajnos a függőlegestől eltérő szerkezetek csak egy síkból állhatnak, illetve a megtört referenciavonalú elemek csak függőlegesek lehetnek. Tehát a "CET" modellezésére a megoldás csak sok kézimunka árán lehetne alkalmas, ezért erre a feladatra még nem ezt a megoldást javasolnánk.

Amikor a 3D modellezés mellett a megfelelő dokumentáció elkészítése is fontos. Ehhez mindenképp szükséges konszignációs jellel ellátni a függönyfalat és egyes elemeit. A "Tervezés menü/Függönyfal módosítása" utasítás alatt megtalálhatjuk a "Minden elem cimkézése" parancsot. Ez a parancs lehetőséget ad számunkra, hogy a függönyfal egyes elemeit, kívánság szerint konszignációs jellel tudjuk ellátni. Eldönthetjük, hogy a függönyfal mely elemeit látjuk el konszignációs jellel, így konszignálhatjuk akár az összes elemét, vagy csak a függönyfalban lévő nyílászárókat. A címkeként lehelyezett konszignációs jeleket utólag módosíthatjuk, hogy megjelenésében és a megjelenített adatok tekintetében olyan legyen, amilyet a tervünk megkíván. Ajtók és ablakok konszignálása esetén az "Ajtó" címke segít a nálunk megszokott konszignációs jel megjelenítésében.

Ezekkel az eszközökkel, lehetőségekkel szabadon formálhatjuk épületeink üvegfalait. Dönthetjük, forgathatjuk azokat, ívesre formázhatjuk, és határvonalaik szerkesztésével a befoglaló keret, a felület kontúrjának további formálási lehetőségeit kapjuk.

 


 


elöző cikk
magazin cikkek
következő cikk

Hirdetés